Református Székely-Mikó Kollégium alapításának története, Sepsiszentgyörgy, 1893
22 riilni fog az ingadozó udvarhelyi iskolát megerősíteni és most egyszerre csak arról kellett meggyőződnie, hogy Háromszékben vetett reménye nemcsak meghiúsult, hanem még egy oly eszme is érlelődött meg, melynek megvalósulása nagyon is kétes és egy ily kétes jövőjű eszméért koczkáztatva van a százados múlttal bíró, fontos hivatást teljesítő udvarhelyi iskola jövője. Az Egyházi Fő Tanácsban uralkodó akkori hangulatot elég híven tükrözi vissza a deczember 30-ról, 544. sz. a. kelt leirat, melyben értesíti a kommunitást, hogy fölterjesztését, véleményezés végett, kiadta ugyan a négy főbb iskola elöljáróságának, de addig is, inig ezen kérdés fölött az Egyházi Fő Tanács véglegesen határozna, késedelem nélkül tétessék elég 154. sz. rendeletének s a szóba vett iskola létrehozásáért ezen rendelete az E. F. T.-nak fel ne fiiggesztessék. Mert míg a Háromszéken felállítandó gymnasiumra nézve a tökéletes alap ki nem mutattatik, addig a szóban forgó kérelemre nézve felsőbb engedelemért folyamodásról szó sem lehet. Sok nehézséget kellett legyőzniük még ezután a háromszéki iskola alapítóinak, de aránylag egyik sem volt oly nagy, mint az, mely éppen onnan eredt, honnan akadályok támasztása helyett pártfogást és buzdítást vártak volna. De ilyenek voltak a körülmények. A merész alapítók szerencséje volt, hogy — frázis nélkül szólva — azonnal a helyzet magaslatára tudtak emelkedni. Szerencséjük volt, hogy oly közönségre támaszkodhattak, a mely nem hagyta őket cserben ; szerencséjük volt, hogy be tudták bizonyítani előbbi állításukat: a Háromszéken fölállítandó iskoláért nagyon sokat, de Háromszéken kívüli iskoláért csak nagyon keveset tehetünk. Az Egyházi Fő Tanács leiratára határozták, hogy a gyűjtést mindkét czélra azonnal megkezdik, külön
