Református Székely-Mikó Kollégium alapításának története, Sepsiszentgyörgy, 1893
13 foganatja lehessen.“ De ugyancsak a saját érdeke alapján ugyanekkor utasításul adja a zilahi közzsinatra menő követeknek, hogy igyekezzenek kivívni, hogy a theologiai tudományok, a központosításig, Sz.-Udvarhelyen is taníttathassanak. Míg a kommunitást egészen elfoglalják saját belső ügyei és az udvarhelyi kollégium gondjai, a kommu- nitásori kivid, a nagy közönségben s különösebben Sepsi-Szentgyörgyön is foglalkoznak Háromszék tan- ügyének kérdésével. Csakhogy más irányban. Mig a kommunitás szeme előtt, ez idők szerint, az udvarhelyi gymnasium megerősítése s ennek betetőzéseid a theologiai oktatás lebeg, mint végczél : addig az új mozgalom az iparos oktatásra kívánja a súlyt fektetni, tekintet nélkül az udvarhelyi iskolára. A kommunitás kebelében a két irány 1855. május 14-én tartott gyűlésben — mondhatni — ütközött össze. Sepsi-Szentgyörgy városa még a megelőző évben foglalkozott az eszmével, hogy kebelében egy iparosiskolát állítson fel; választmányt is küldött ki e végre. A kiküldött választmány elnöke, Császár Bálint és jegyzője, Demeter József megkeresték a kommunitást, hogy tervüket pártolja az egyházak és egyesek előtt, hogy ezek is járuljanak segélylyel a S.-Szentgyörgyön felállítandó ipariskola létesítéséhez. A jelzett 1855. május 14-iki ülésen az elnök sajnálattal jelenti, hogy bár a tervet a kommunitás a lehetőségig pártolta, de eredményre vezető tudósítás még eddig nem érkezett be. Daczára ezen bár udvarias, de hideg és semmi jóval nem biztató határozatnak, az ipariskola pártolói nem hagytak fel minden reménynyel; módosítva terjesztették elő ismét terveket: segítsenek az udvarhelyi kollégiumon is, de gyűjtsenek az ipariskolára is, s midőn az ipariskola felállítható lesz, akkor az udvarhelyi főgymnasiumot hozzák át Háromszékre. Ez a módosítás sem talált a többség előtt kedvező fogadtatásra.
