Református Székely-Mikó Kollégium alapításának története, Sepsiszentgyörgy, 1893
9 hogy a gyermekek tanítása nagy utána való látást és tágasitás nélkül való szorgalmatossá got kíván és az azért való fizetések a régi bőv és olcsó világhoz lévén mértékeltetve, a mostani időben, mikor mindenféle élelemnek és munkának ára sokszor- tai mértékkel felől haladja az ezelőtti árát és bérét: az egyenes igazsággal megegyezőnek találván kommunitasunk a könyör- gőknek kéréseket, határozta és rendelte, hogy az olvasáson felül vitt tanuló gyermekért, egyért fizessenek 1 Ilforintot; az olvasókért és azokon alól valókért, egyért 30 krt “ A tanügy érdekében tett mindemez intézkedések csak a már meglevők fentartására szorítkoznak. Bár majd minden községben van iskola, azok csak elemi iskolák ; az innen kikerülők és tanulmányaikat tovább folytatni akarók kénytelenek Udvarhelyre, vagy N.-Enyedre menni. A gazdag alapítványok is vonzák az említett helyekre a háromszéki tanulókat, melyek mellett a taníttatás költségei alig mentek valamire. Felsőbb tanintézetnek nem is érzik hiányát; mintegy félnek az annak felállításával járó költségektől. Ezen felfogáson nem is lehet megütközni, tekintetbe véve az akkori nehéz viszonyokat. Csak 1830. márcz. 21-iki, Malisán tartott ülésben merül fel az eszme konkrét javaslat alakjában : hogy felsőbb tanintézet is kellene Háromszéknek. Datzó ,József kurátor kérelem levelet ad be, „melyben javalja, hogy a nemzet kebelében egy a rhetorika klassisig felható tanítói intézet állíttassák fel, melynek helye lenne S.-Szentgyörgy.“ Erre a kommunitás válasza : „minek utálnia fölvilágosittatik, hogy azon közhasznú czélzat sikerülhetésére minémü segédkútfők vannak és még melyek kívántainak : egyházi közönségünk meg fogja a maga ajánlatát tenni.“ Minő intézkedések tétettek ez irányban, nem tudható ; de bizonyos, hogy a már egyszer fölvett eszme kezd hódítani. Tizenegy évvel később, 1847- ben S.-Szentgyörgyön tartott gyűlés elé „t. liaczoni István egy papi és oskolainesteri intézetről készült tervet nyújtván be: visszaútasíttatik a vidéki részletes zsinathoz ; egyszersmind más egyes vidéki gyűlések is felszólittatnak tervek béküldésére.“ A XIX. száz harminczas és negyvenes éveinek mozgalmai érezhetők már Háromszéken is.