Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1892
Valamint a classicus nyelvek tanításánál főczél az ókori népek életének, világnézetének ismertetése és az ebből levonható erkölcsi haszon, mig a grammatica csak eszköz, melylyel a nyelvekben élő szellemi kincsekhez juthatunk : rígy a rajz- oktatás végczélja sem más, mint hogy növendékeink a színek és formák nyelvében nyilatkozó költészetet megértsék, mig a kézügyesség csak czélhoz jutni segít. A rajzolás, úgymond Flinczer, „azon nyelv, melyet mindenki megért s melyben a mélységes bölcsesség és költészet épúgy kifejezésre juthat, mint a leghétköznapibb észrevétel.“ „Ha a gymnáziumi tanuló több évi rajzgyakorlatának eredménye csak abból állana, hogy egy elébe tett rajzmintát jól-rosszúl lemásolhasson : akkor valóban igazuk volna azoknak, kik a rajzoktatásra fordított órákat még ma is kárba veszett időnek hajlandók tekinteni“, jegyzi meg igen helyesen Várdai Szilárd, a rajzoktatáshoz Írott munkájában. A gyermeki lélek legérthetőbb gyengéje a felületes szemlélődés, mely a külvilágból merített képzeteire a bizonytalanság és színtelenség bélyegét nyomja. A rajzoktatás pedig a léleknek épen azon szakadatlanad nyilvánuló képességét fejleszti, melylyel a külvilág látható jelenségeit felfogni és ábrázolni képes. Az oktatás folyamán a növendék észrevételei hovatovább tudatosabbak lesznek s a szabad természet végtelenül váltakozó formáit nemcsak áttekinthető egészszé formálni, hanem alkatrészeire szétszedni is képes. A rajzoktatás kezdetén a felületes szemlélődésnek legszembetűnőbb jeleivel találkozunk növendékeinknél. Még arra is van eset, hogy a tanuló a lemásolandó alakzat domború vonalát homorúra rajzolja s viszont. Sokkal gyakoribb e tévedés összetettebb alakzatok másolása közben, melyek egyrészt több részletből állanak, másrészt ezek egymástól kevésbbé eltérő jelleggel bírnak s igy élesebb megfigyelést igényelnek. De nem is szükség nagyon messze mennünk, hiszen akad felnőtt ember is elég, ki egy igen gyakran látott objectum (épület, bútor, kép, ruha stb.) részleteiről aligha számot adni tudna. Ezzel szemben a másolandó minta a formák lehető legpontosabb és legélesebb megfigyelését feltételezi, mi által a növendék figyelnie úgyszólván szabályoztatik. Az ezen körülményt következetesen szem előtt tartó rajzt-mltás jótékony hatást gyakorol a középiskolai tananyag minden ágára. Különösen ma, midőn a szemléltető tanmódszer a tanulmányok minden ágában oly nagy tért hódított: lehet-e figyelmen kívül hagyni azon tárgyat, mely kizárólag a helyes szemlélődésen alapúi ? Ne higyjük, hogy a helyes szemlélődés pusztán élettani processus, mely végett szemeinket a látott tárgyra függeszteni