Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1889
9 Rákóczi pártiakkal ki akart békülni, irt Kemény Jánosnak is, de mielőtt a békülés megtörténhetett volna, Barcsai más útra tért s a szép tervből nem lett semmi. Sőt a béke helyett újabb belzavarok törtek ki. A székelyek fellázadtak Barcsai ellen. A fejedelem testvérét, Gáspárt küldte ellenük, ki a lázadást Csikban leverte, a báromszékiek pedig önként meghódoltak. Most ismét a töröknek fizetendő sarcz és adóhátralék lépett fel fenyegetőleg. A jelentékeny összegekből, miket már az országgyűlések kivetése alapján beszedtek, Barcsai mitsem küldött be a portóra.1) A porta újabb fenyegetésekkel állott elő s Barcsai okt. 20-ra Segesvárra országgyűlést hivott össze, hogy intézkedjék a bajok elhárítása felől. A gyűlés uj adókat ajánlott fel, s minthogy Barcsai avval mentegetőzött a porta előtt, hogy az adót nem lehet behajtani, ez ellen egyhangúan tiltakoztak.2) Ez országgyűlés tartama alatt nősült másodszor Barcsai, Bántfy Zsigmond leányát véve feleségül. Az orsz. gy. utolsó napjaiban jött a bir,3) hogy Kemény közeledik Erdély felé. Barcsaiéit előtt a bir hihetetlennek tűnt fel. Testvére a hírhozók orrát és fülét levágatta. Mégis mintegy 200 emberből álló csapatot küldött a határok védelmére.4) Kemény János a marosvásárhelyi országgyűlés után sem vonult vissza annyira a közügyektől, s nem óhajtotta annyira ‘) Az 1658. nov. marosvásárhelyi o. gy. III. Articulusa szerint: Az egész vármegyében való jószágokról kapuszám után mind úri, nemes és székely rend tartozzék adni husz-kusz forintot. Az rovátlan falukban lévő jobbágyaktól minden tölkér 2 forintot. Az vármegyén lévő egyházi nemesség és özvegy asszonyok adjanak 2—2 forintot. Az magyar és oláh papok seorsim 2 irtot. Az szabad emberekből álló molnárok is 2 irtot. Az szé- kelységen lévő nemes és lófőből álló jobbágyős ember minden ház jobbágyától fizessen 20—20 forintot. Az szabad székelyek, lófejek és darabontok főről-főre 2—2 forintot. A szász nátio és papjaik is a rendesnél nagyobbat fizettek. Maros-Vásárhely kapuszám után 20 frtot. Kézdi-Vásárkely és az több taxás székely városok is, mint a szabad székelyek úgy contr'ibuáljanak. Az 1659. márcz. beszterczei és az 1659. május szász-sebesi o. gy. szintén vet ki uj adókat, hasonló arányban. Hogy ebből Barcsai kezéhez mennyi folyt be, biztosan meghatározni nem lehet; Ugrón András meglevő nyugtái szerint is mintegy 60—70.000 forintra megy az általa Barcsainak kiszolgáltatott summa, de hogy ezenkívül még sokkal többet kellett Barcsainak felszednie, mutatják a Kemény alatt tartott orsz. gy. határozatai, melyek az elköltött adó fejében Barcsai összes birtokát lefoglaltatják s melyek ellen Barcsai nem tiltakozott. (Érd. o. gy. Emi. Az Articulusok és Ugrón András számadásai.) s) Frank-Codex. Erd. o. gy. Emi. XII. 451—452. 11. 3) Chronica Civit. Schaesburg. 1514—1663. Kemény J. Fundrugbe 1810. II. 126. I. 4) U. o. Bethlen János H. R. Trans. 1879. 204. 1.
