Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1889
17 len tovább a pogány igája alatt nyomorogni“ ; de hol van e/. ellen a segítség ? E kétségbeesett kérdésre Kemény szólalt meg, kinek ez alatt követei már meghozták Leopold feltételeit s ezeket a rendeknek beküldve, a rendek elhatározták, hogy „a török az ellenség“ s Leopoldnál keresnek segélyt. Leopold segélyt és oltalmat ígért, ha az erdélyiek hűségük iránt kellő biztosítékot nyújtanak. Bánffy Dénes számára még az nap kiállították az utasítást, hogy ultimaria plenipotentiával ellátvn, Leopolddal végérvényesen határozzon. Intézkedések tétettek a hadviselésről : a magánosok kezén levő várak közül, nehogy gondatlanságból török kézbe essenek, Adón, Valkó, Somlyó rontassanak le; a hadkötelesek ne zászlók alatt, hanem az ország seregében szolgáljanak ; a hadak tartására minden kapu után 8 frt vettetett ki, s mig ez befolyna, a fejedelem és tanácsurak a sarczhoz is nyúlhatnak ; minden kapu egy köböl búzát vagy más terményt szolgáltasson a seregnek ; a hadban meg nem jelenők nóta infidelitatis alá essenek, a szorosokra szigorúan vigyázzanak. A XV. és XVII. articulus Barcsaira vonatkozik ; az elsőben, mivel Barcsai a felvett adóból és sarczból sokat nem szolgáltatott be, rendelkezik, hogy a fejedelem Barcsai javait foglalja le, nehogy azokat elidegenítse; a második szerint, bebizonyulván Barcsaira, hogy esküjét megszegte, felhatalmaztatik Kemény, hogy Barcsait tartóztassa le.1) A beszterczei országgyűlésen el lett vetve a koczka ; az ország és fejedelme csak egy győztes hadjárattól remélhette megmaradását. Kemény első gondja volt az ország belsejében biztosítania magát ellenségei felől. A gyűlés bezárása után másnap, május 6-án a két Barcsai testvért elfogatta : Ákost Gör- gényben helyezte szigorú őrizet alá, elválasztva feleségétől, testvérét, Andrást lánczokba verve küldé Bogarasba s ott máj. 16-án felakasztatá. Ugrón Andrást Szebenbe s Bethlen Farkast Segesvárra küldé, kik eszközöljék ki, hogy ezen városok fogadják be az ő őrségét. Bécsi követeinek egyre másra irta a sürgető leveleket, hogy siessenek ; íme már eljűnek az török követek, levelek az országhoz, parancsolván, álljanak el mellőlem, sőt támadjanak reám, túl eljű az tatár, oláhság, szilisztriai had: az ország azt kérdi, hol a császár protectiöja, nincs, akkor mindjárt redealnak az törökhöz s még reám támadnak. A török támadása biztos ; a vezér úgy nyilatkozott, ha az ő tette fejedelem *) A beszterczei orsz. gy. törvényei. Érd. o. gy. Emi. 46tí. kk. 11. és M. Tört. Tár. Pl 91—93. 11. 2
