Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1889

15

írom kegyelmednek, én attól lélek, hogy az bécsi udvar természeti szerint, avagy resolutioját sokára vontatni, avagy minden cathegorium nélkül elmémet csak suspensumban tartani akarván, netalán csak re infecta ne kezdje Bánffy uramat visszabocsátani; ón pedig oly helyben ülök, nem engednek hosszaskodnom, declaratiót fognak kívánni tőlem : vagy meleg vagy hideg legyek hozzájuk; Istenért uram, az mennyiben lehet és az hol illik, azt értesse jól az emberekkel; mert úgy áldjon meg Istenem, hogy színezés nélkül való tökéletességgel ő Felségének, Császár urunknak és az kereszténységnek kívánok szolgálnom, csak ne frustoáltassék jó indulatom.“1)

Ugyancsak február 26-ról keltezve egy „Jelentés az erdélyi ügyekről,“ mely látszik, hogy a bécsi udvarnak van szánva, hasonlóan nyilatkozik Kemény viszonyáról a portához. A jelentés írója nagyon ajánlja Kemény megsegítését, kinek őszinte szándéka ügyének a török előtt ily kedvező állásában is Leopoldhoz csatlakozni.2)

Kemény barátai működésének lett is annyi eredménye, hogy Leopold komolyabban kezdett foglalkozni az erdélyi ügyekkel.3)

Erre nagy szükség is volt, mert a porta hangulata Kemény iránt nagyot fordult. Február közepén már el volt határozva, hogy Keményt csak szigorú feltételek mellett fogják fejedelemségében meghagyni: fiát küldje be kezesnek s az elmaradt két évi adót és a sarczot egyszerre fizesse be, különben a török maga szedi fel mindkettőt, de úgy, hogy Erdélyben kő kövön nem marad.4) Kemény a porta ezen szándékáról gyorsan értesült s látva, hogy a török a részeket folyton foglalgatja, Papmezőt, Sólyomkőt, Szent-Jóbot bevette s Székelyhidát is fenyegeti, februárius folyamán országgyűlést akart tartani, de nem lévén biztos hírei bécsi követeitől, elhalasztotta, inig a rendek elé legalább is reményt nyújtó tudósitásokat terjeszthet a Leopold részéről.6)

Leopold válasza azonban folyton késett; Kemény ismé- *)

*) „Századok“ 1873. 496 1. Egészen közölv-': Érd. orsz. gy. Emi. XII. 488. 1.

2) Érd. orsz. gy. Emi. 491. kk. 11. Hely és név nélkül.

s) A császár rendelete az érsekhez márcz. 4-ről Érd. orsz. gy. Emi. XII. 494 1.

4) Joli. Lutsch. Diarium. Deutsche Fundgrube 1839. I. 334 1.

s) így vélem megoldhatónak az ellenmondást egy felől Bánffy, Sza- lárdy és Krauss, kik felír. 23-ra teszik a beszterczei országgyűlést, másfelől az Erd. orsz. gy. k. XII. 496. és a Tört. Tár YI. 91—93 lapjain közölt naplók közt, molyok ápr. 23-ról szólanak.