Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1889
13 nek s kapunként 16 frt adót szavaztak meg, mélynél; első része márczius 1-én, másik része szeptember 1-én fizetendő; Barcsainak elküldték az assecuratoria levelet; ugyanazon követek hozták el a Barcsai assecuratoriáját is.1) Kemény János megválasztatásáról mindjárt másnap, jan. 2-án tudósította feleségét. „Vagyon az felséges Istennek titkában, veszedelmünkre lészen-e mind országostul, vagy pedig méltatlan eszközévé akart ő felsége tenni, hogy ez szegény haza gyarapodást vehessen ? az ő szent akaratjának kell beteljesedni. Félelmes állapotunk van igen, mert megdühüdött ellenünk az pogányságnak hatalmas ereje, elhagyattattunk minden nemzetektől, némelyeknek csúfjai, másoknak csudáivá lőttünk, de nem rövidültek meg az irgalmas istennek kezei: ez egy jó jel látszik: az országnak nagy egyessége, melyre, mint Isten munkájára remélhetünk áldást; közel való félelmes híreink még Istennek hála nincsenek.“2) Erdély félelmes állapotát Barcsai már ismerte, de az ország rendei, sőt tanácsosai elől is eltitkolta. A Kemény üdvözléséről visszatérő követek ugyanis a következőkről referáltak a gyűlésnek: a következő tavaszszal török és tatár haderő fogja megrohanni az országot; a török a római császárral, a tatárok a kozákokkal akarnak békét kötni, hogy ne legyenek akadályozva Erdély elfoglalásában.3) Ezekhez járult még a budai pasa levele, melyben közölte az erdélyiekkel a szultán akaratát, hogy Bihar, Kraszna és Szolnok megyék bocsáttassanak a váradi pasa alá, különben az ország a törökök zsákmányává lesz.*) Kemény a fenyegető veszélyekkel szemben gyorsan tette meg intézkedéseit. Leopoldhoz segély kérés végett elküldte követeit, Bánffy Dénest és páter Kászonyit, előzetesen leveleket irt magyarországi pártfogóihoz, Wesselényi nádorhoz és gróf Csáky Istvánhoz, tudósítva őket az eddig elért eredményekről, különösen, hogy „megesmerlette ez szegény hazával, mely veszedelmes csak pogányhoz ragaszkodni, s mely szükséges pedig az ő Felsége kegyelmességéhez való folyamodás“; a nádort csak arra kéri, eszközölje ki Leopoldnál „az törökkel való dolgot ő Felsége méltóztassék suspendalni a mi alázatos instantianknak meghallgatásáig. “6) ■) Jelentés a szász-régeni országgyűlésről. Erdélyi o. gy. Emi. XII. 466. kk. 11. 2) Kemény levele feleségéhez. Századok 1873. 490—491. 1.1. 3) Ezért nem menekült Barcsai Kemény elől a törökhöz, mert tudta, hogy ott a múltkorinál is rosszabb fogadtatásra találna *) Érd. orsz. gy. Emi. XII. 466. kk. 11. ') Századok 1873. 492. 1. Mindkét levele jan 11-én Sz Jtégonhcn kelt.
