Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1888

6

répa- és lentermelés, az ipar terén szövőszékek, ipariskolák és tanműhelyek felállítása és segélyezése képezték kiváló gondoskodása tárgyait.

De a t. kartársak, valamint ti kedves ifjak azt várjátok bizonyára most tőlem, hogy elhunyt dicső jelesünknek élete történetét mondjam el nektek; hiszen az ő élete, mely legnagyobb részben a közügynek volt szentelve, egy nyitott könyv; tettei szebben beszélnek minden ékesszólásnál.

r

Ki volt Kemény Gíábor b. ? Államtitkár, földmi- velés-, ipar- és kereskedelmi, majd közlekedésügyi minister, a m. t. akadémiának tagja, az érd. ev. ref. egyházkerületnek államfőgondnoka és elnöke, az erdélyi gazdasági egyletnek és a történelmi társulatnak elnöke, S.-Szentgyörgy városának díszpolgára.

A nagy, fejedelmi Kemény családnak e fényes sarja Alsó-Fehérmegyében, Csombordon született, 1830- ban julius 19-én. Atyja Kemény Dénes báró, az akkori Erdély egyik legjelesebbje s az erdélyi diétákon a szabadelvű ellenzék egyik vezére és anyja, Kemény Katalin bárónő, egy fenkölt lelkű és nemes szivü hölgy, kin gyermekei a rajongásig menő szeretettel csiingöttek, mindent elkövettek arra nézve, hogy fiók rangjához méltó nevelésben részesüljön, s e törekvésökben buzgón támogatta a megboldogultnak anyai nagyanyja, Teleki Anna grófnő, abban az időben Erdély hölgykoszorujá- nak egyik legszebb és legértékesebb gyöngye.

Ki az akkori Erdély főúri családjainak viszonyait s a nagy és tágas működési tért, melyet betölteni kellett, ismeri, az könnyen fogalmat alkothat magának arról, mi mindent kellett abban az időben egy főrangú ifjúnak megtanulnia.

Egy erdélyi főur mindenekelőtt nagybirtokos volt; bírnia kellett tehát mindamaz ismeretekkel, melyek egy helyes és okszerű gazdaság vezetésére és annak jövedelmezővé tételére szükségesek. Ezenkívül mint egyházának született törvényhozója, kellett, hogy is-