Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1884

ségnek, leginkább háromszékmegyebeli jobbjai a hazánkat vég- megsemmisitéssel fenyegető önkényuralmi nyomások ellensúlyozására a szabadságvágyó lélek nemes hevével egy szent eszme megvalósítása körül csoportosultak és fáradoztak, mintha mindnyáját llousseau azon genialis gondolata lelkesítette volna, hogy : „A szabadságnak valódi alapja az ész uralma.“ Hol lehetne pedig az ész uralmát s igy a szabadságot jobban elérni, ha nem az iskola s főleg nem a magasabb fokú iskola által, melyben Háromszék mindekkorig szűkölködött ? Mert a kézdi-vásárhelyi, inkább katonai pályára előkészítő, valamint a sepsi-szentgyörgyi u. n. „norma“ iskolák semmi felsőbb iskolai ranggal nem bírtak.

Vedd el egg nemzet szabadságát s vem adhatsz helyébe semmi jót ... Az abszolutisztikus kormány mentül több ipariskolák felállítására sürgette a nemzetet. De mert e kívánság — jóllehet a nép javára volt irányozva — az alkotmányt lábbal tipró önkényuralomtól jött: még az erdélyi ev. reform, egyházi-főtanács ajánlata mellett sem igen akart itt Háromszéken teljesedésbe menni álltak bár a Sepsi-Szentgyörgyre felállítani szándékolt ipariskolai ügy élén oly népszerű és tevékeny hazafiak, mint: Erösdi Mihály, ilyefalvi, Gödri Fe- rencz, sepsi-sztgyörgyi, Demeter Sámuel, hídvégi (utóbb zágoni), Csiszár Gábor, egerpataki, Nagy Sándor, gidőfaivi (most hídvégi) lelkészek és Császár Bálint városi főbíró. Ennek tanúságául szolgáljon, hogy a. Gödri Ferenc/, esperes elnöklete alatt a Itikán belőli ev. ref. Communitásnak (báromszéki 4 egyházmegyének) 1885. május 14-én tartott közgyűlésében a nevezett esperes ur idevonatkozó jelentését e szavakkal teszi in, g : „Noha az egyházi elöljáróságoknak ^azon felhívások: (1854. okt. 11-ről), mely szerint Sepsi-Szentgyörgyön ipartanoda felállitása czóloztatik, megküldettek, az egyházi elöljárók által az ekklézsiák és községek hozzájárulására serkentettek, mindazonáltal még eddig várt eredménye nem lett.“

Ellenben, midőn az 1855-ben kibocsátott Entwurf a székely-udvarhelyi reform, főiskolának (a hová Nagy-Enyeden kívül régi idők óta seregesen tódult Háromszékről a tanulni szerető itjuság) nyilvánossági jogát fenyegette ; akkor, mivel egyrészről a gyűlölt kormány iutenczióját kellett meghiúsítani,