Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1883

7

lelki tisztaságot követel tőlünk; másfelől mi, kik lelkileg megmérgezve és mindenféle bűnökkel többé-kevésbé megterhelve vagyunk, Istennel szemben mindny áj an b iinösok vagyunk. Következőleg arra vagyunk kényszerítve, hogy Istentől irgalmat és kegyelmet kérjünk számunkra. Ekkor jön fel nekünk mennyei fénynyel az evangélium világa, azaz azon kegyelmes isteni követség, mely hirdeti nekünk, hogy az aggodalom, lelki szükség és nyomorúság állapotából minket Krisztus megváltott. A ki ennélfogva nekünk oly szabaditónk és üdvezitőnk, kivel sem semmiféle Jupiter, sem semmiféle földi helytartó nem hasonlítható össze. 0, az Ur Jézus Krisztus nyugtatja meg most lelkünket, mely eddig kétségbe volt esve ; ő ébreszt föl bennünk ismét jó reménységet és ő teszen ismét boldogokká. Mert ő, ki bűnös küzdelmektől és vétkektől teljesen szabad volt, ártatlanságát és kegyességét értünk áldozatul hozta, midőn minden lelki betegségünket és fájdalmunkat helyettünk elviselte. És éppen azokat teszi boldogokká és idvezültekké, kik mindezeket hiszik és vallják. Az ilyenek, mint Krisztus önkéntes váltságának örökösei, a meny- nyei Atyánál örök boldogságot és örömet bírnak ; mert Krisztus azt akarja, hogy a Imi ő van, az ő szolgája vagy követője is ott legyen. — A kik tehát az evangéliumot ily értelemben fogják fel és ily értelemben hisznek Krisztusban, azok Istentől születtek és nem vétkeznek, azaz : az evangélium által ily szellemben ujjászülötteknek vétkezéseik nem lesznek kárhozat- és halálukra, mert Krisztus az ő halálának váltságával eltörölte olyforinán, hogy O, mint örökkévaló Isten, sokkal nagyobb érdemet tett halálával, hogysem a mi bűneinket azzal felül ne múlná.

A Krisztusban való ezen bizalom aztán sem restekké, sem közönyösökké nem tesz a jó iránt; sőt ellenkezőleg arra ösztönöz, hogy mindig a jót tegyük és igazán éljünk. Ezt pedig puszta emberi erővel hiába akarnék elérni. A miből az is következik, hogy ezen hit, ezen Krisztusban való bizalom csakis Istentől származik. S a hol ekként Isten munkálkodik mi bennünk, ott nem aggódhatunk a dolgok kimenetele felől semmi tekintetben, mert Isten, mint mindenható, tökéletes lény, ki a világot s a benne létezőket oly csudálatos