Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1882
39 volna elégségesek arra, hogy oszlopot emeljünk hamvai főié is, de a Székely-Mikó-tanoda első elhunyt igazgató-tanárának emlékét a hálás kegyelet a feledés tengerébe merülni nem engedhető. Barátai, kartársai, tanítványai kegyeletes érzésűk nemes adóját meghozók e téren is. Itt áll sirhalma felett az emlékoszlop, e sírkő az. E kő az, mely az elhunyt igazgató-tanárnak nyughelyét mutatja; e kő, e mozdulatlan hideg gránit az, mely a Székely-Mikó-tanoda első elhunyt igazgatótanárának emlékét örökíti meg. Egyszerű a sirkő, mint egyszerű volt az, kinek nevét hirdeti; és még is fenséges, hisz egy magasztos czélból a szív legszenttebb, legnemesebb érzelmei emelék azt. Es mi eljöttünk ide, az elhunyt egyszerű sírjához, hol két ős fél óv óta pihen csendesen; eljöttünk, hogy megzavarjuk békés nyugalmát s kegyeletes érzésünknek még egyszer ünnepélyes alakban adjunk kifejezést; eljöttünk, hogy a kegyelet- állitotta ez emléket a fájó érzések könnyűivel megszentelve átadjuk az utókornak, hogy őrizze meg ez is nevét és emlékét a Székely-Mikó-tanoda első elhunyt igazgató-tanárának. Barátai, kartársai, tanítványai az elhunytnak! ha szivetek megdöbbent a barát, kartárs, a tanár elhunyta felett, ha egykor fájó könnyüket hullattatok koporsójánál: dobbanjon fel még egyszer szivetek, ejtsetek még egy belső, egy néma kö- nyüt e sírnál is; a nemes szív e könnycseppjei szenteljék meg a követ, melyet az elhunyt sírja fölé a hálás kegyelet állit- tata veletek. E tett megnemesite titeket, s midőn e tettel megöröki- tétek az igazgatótanár emlékét, akkor megdicsőitótek a Szé- kely-Mikó-tanodát. Őrizzétek meg sziveteknek e nemes érzelmét, s tartsátok meg továbbra is emlékét annak, kinek emlékét az utókor számára megörökítetek most. Te pedig megboldogult! vedd szívesen kegyeletes érzésünk e szci’ény ajándékát; szellemed őrködjék az intézett felett melyett nagygyá tenni volt szived leghőbb óhajtása. És most fogadd még egyszer búcsúnkat, nyugodjál tovább csendesen. Isten, Isten veled!!
