Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1881

6

szellemek egyik kiváló sajátsága, liogy bizonyos ponton találkozva egyik a másikra hagyja át szellemi örökségének isteni ajándékát, melyhez mi, közönséges halandók, általok csak közvetve tudunk némiképpen eljutni. Lucretius a tárgyat, említett költeményéhez, Epikurus tanaiból, a formát pedig Empedokles természetbölcselötől kölcsönözte ; hanem a tárgy megbirálásábau és előadásában oly mesteri, művészi jártasságot tanúsított, hogy a római irodalom terén méltán elsőrendű csillagnak mondható; ő, Hugo Viktor jelemzése szerint, magában öleli a mindenséget, éppen úgy, mint Homér Jupitert, Jóh a Jehovát; ő a végtelenség és a határtalanság megtestesítője, ki spondeus-verseiben megénekli a mélységet és rejtélyességet, a természet s az erdők titkait és szerelmeit, mondván: Tune Venus in s i 1 v i s jungebat corpora a m a n t u m. 0 megírta azt, mi Virgiliusnak lehetetlen volt. Az ő szelleme a valóságban az atomig, a végtelen űrben vagy a „kiterjesztett erőségben“ a lehetetlenségig hatol el; s ezen két véglet határozza irányát is: vallásos, midőn az atomot vizsgálja; skeptikus, midőn a végtelen űrt látja maga előtt; a bölcsőt a koporsóig, az életet az enyészetig kiséri.*)

S ezzel értekezésem első ágának tetőpontjához jutottam ; ott vagyok t. i. hogy a római köztársaság idejében korszakot alkotott s Lucretiussal bevégződött költői s illetőleg tudományos és művészeti irodalmat lássuk most már a maga délpontján, fejlődése aranykorszakában. Azonban tárgyamhoz hirtelen lennék s előadásomban ugrást követuék el, ha elébb a köztársasági kor két éltető tényezőjéről, legalább per tangentem, nem szőlanék — lévén a két tényező mintegy összekötő híd a római műremek-irodalom ó- és ujkorszaka közt.

Egyiktényező az ékes szólásmü vészét é- nek tökélyre vivóse Cicero által. Ugyanis, a bölcsészet s a vele járó ékesszólás is írtat nyitott a görög világból a rómaiba; tömérdek bölcsészeti elmélkedést és fejtegetést vontak le a rómaiak a görög életbölcsészet köréből, melyeket Ők — mint általában minden egyéb theoriát és ideát is — mindig a gyakorlati élettel s legközelebb a nyilvános ékesszólással kötöttek össze, főleg, miután a demokratia öregbedésével s a rómaiaknak a görög bölcselethez ragaszkodásával az ékesszólásnak is hovatovább nagyobb és nagyobb

*) L. Hugo Viktor: „William Shakespeare" ez. m. VI. 08—71 old, (naar hét fransch Utrecht, 18ö5),