Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1881
3 meny, hogy Görögországban művészi tökélylyel kifejlett hős (epikai) költőkkel, dalnokokkal, bölcselőkkel s az állami férfiak nagy számával találkozunk már akkor, midőn a későbbi római birodalom alapját csak még a mondákkal körülvett Rómulus-korhan látjuk lerakva. Már jóval Rónmlus előtt énekelt 1 lomér. Likurgus által a spártai-, Solon által pedig athenei állam háztartása rendszeres törvényhozással rendezve volt, s Tyrtaeos, Arcliilochos, Alkaeos és Sapphó a lantos költészet-, Thales pedig a bölcsészet és természettudományok teréről a mai időkig kiható jelentőséggel bírtak : mikor Róma az első királyok s a patricziusok alatt még csak a patriarchalis berendezés küszöbén állott; költészetét csak a tánczczal, játékkal és dallal elegyített vigadozások és maró élczczel s éles gúnynyal összeszőtt katonai dalok, vagy pedig valamely polgár temetésénél egy asszony által bizonyos flótázó kíséretében a koporsó mellett elénekelt gyászdalok (ncnia) képezték, melyek egyszersmind a történet alapjául is szolgált családi krónikák kiegészítő részei gyanánt szerepeltek.*) Igen, a történet tanúsága szerint, a görögök majdnem félezreddel előzték meg a rómaiakat a fejlődés és mivelödés mezején. Midőn Görögországban Periklcs és Phidias tündököltek, Róma csak földmivesckből állott; midőn Rómában csak a családi krónikások mesélnek: már akkor Görögországban Thucydides még ma is példányképül szolgáló mii-történet megirőja lesz az általa leélt eseményeknek az oknyomozást, tárgyilagosságot és részrchajlatlanságot illetőleg. S végül, midőn a római történetírásra vonatkozó ama szegényes feljegyzések, mint a papok évkönyvei (annales pon- tificum v. maximi,) a városi és családi krónikák, a vászonra irt hatósági lajstromok (libri lintei) a Brennus katonái által gerjesztett tiiz áldozataivá lesznek: akkor Xenophon az irály világossága, könnyűsége és szépsége által kitűnő történeti munkáját már az utókorra hagyta volt. Valamint a görög, úgy a római nép művelődésére s általában szellemi életének kifejtésére nagy mértékben befolyt az ország alakulása, földirati és természeti viszonyai. S e tekintetben ..jelemző, hogy a régi Itália természeti viszonyai is különböznek a maiaktól. Egykoron nagy terjedelmű őserdők boriták mindenfelé, a lapályok pedig dús gabona termést nyújtottak. Később a rómaiak világhatalmának *) L. bővebben id. mű 14b—147 s köv. old., valamint Dv. Weber György: „Világtörténet“ I. köt. 1(53—170 old 1
