Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1881
I. A) Székfoglaló-beszéd.*) Tartotta: Be n ke István, r. tanár, 1H82. februárius 14-én. Jelige: „Mi lenne az emberiség, ha vadállatként egyedül élelem után futkosna? s mi lenne a nemzet, melly egyedül kalmár- kodé nézetek után indulván, az egész természetet csak kincsesládának tekin tené, s a csillagok ezreit csak arra valóknak, hogy portékás hajója utat igazgassák ?“ Kölcsey Ferenoz. Meltosagos cs Tiszteletes Elöljáróság! Tekintetes Tanari- kar! Melyentisztelt Közönség! Nemos Ifjúság! Kedves Barátaim! Midőn van szerencsém itt e helyen fellépni, hogy a 111 d o in á n y n a k szentelt s illetőleg az életre mintegy előkészítő eme csarnokban Isten segedelmével folytatandó tanári pályámon és hivatalomban magamat nyilvánosan és hivatalosan bemutassam: mindenekelőtt kötelességemnek tartom, őszinte köszönetemet kifejezni azért a kitüntetésért, melyben múlt év jun. 15-én részesültem, a mikor t. i. az erdélyi főtiszt, reform, egyli. kerület az ó-classica philologia latin nyelvi rendes tanári székére megválasztott. Köszönetéin kifejezésével felvállaltam mindazon kötelezettségeket is, melyek e tanári székkel összekötött nehéz feladatokkal járnak, s melyeknek a gymnasiumi tanügy mai követelményei szemclött tartásával kitelhetöleg eleget tenni — éltem legfőbb törekvésének fogom tekinteni. Ezen előrebocsátás után szabadjon már most azon törvényesen bevett szép szokásnak megfelelően eleget tennem, hogy — mint e helyen uj rendes tanár — székem elfoglalásakor igazoljam a bennem helyezett közbizalmat, az által, hogy oly értekezéssel lépjek fel, mely tárgyain színvonalán s annak keretén belől tanszékemre s annak betöltésére vonatkozólag némi irányadóul szolgáljon. Mivel tehetném pedig *) Ez, valamint a következő székfoglaló-beszéd is, a Kollégiumi elöljáróság f, óv jun. 13-án tartott .gyűlésének 100. pontja alatti határozat következtében tétetik közzé ez Értesitőbeu, még pedig abban a sorrendben, melyben tartatott. 1
