Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1880
1] alkotmányos szabadságot nmét visszaszerezni. A passiv e'lent- állás győzelme után 1871-ben deczeinber 28-án Háromszék egyesitett árvaszékének elnökévé, 1875-ben — Yida Dániel halálával — ideiglenes árvaszéki elnökké, 1876-ban rendes árvaszéki elnökké választatott és ezen hivatalában, mint köztiszteletben álló, pontos, lelkiismeretes hivatalnokot érte a halál; iB81. február 15-én az árvaszék, a megyei tisztikar a kegyelet, tisztelet és hála könnyeivel méltán öntözött ko- szorukkal diszitá fel koporsóját. De hiszen — méltán kérdezhetné valaki — mit tartoznak ezen száraz életrajzi adatok a mai ünnepélyhez?! Úgy van! llocsássatok meg nekem, kedves atyámtiai, hogy a képet rámája nélkül nem tudtam előmutatni; azok, a miket elősoroltam Antal Zsigmond életrajzából: az ő képének, — melyet mai ünnepélyünkkel fel kell mutatnom — csak keretét képezik. Antal Zsigmond engedelmes gyermek; kitűnő, szorgalmas tanuló; szerény, müveit ifjú; példásan szerető, hit férj; szorgalmas, takarékos gazda; szakképzett igazságos és pontos megyei hivatalnok; szerető rokon; hű barát volt: de mindezen szép erényei mellett, mint egy közönséges ember merült volna a feledékenység tengerébe. Antal Zsigmond, mint tanoda-alapitó, mint a Székely- Mikó-tanoda pénztárnoka vívta ki a háromszéki székely népnek, anyaszentegyházunknak örök tiszteletét és báláját; e téren szerzett érdemeit szándékozunk megörökíteni; ezen érdemeiért küldötte az erdélyi ev. ref egyház kerület legfőbb kormányzó testületé a halhatatlanság eme cserkoszoruját.*) Mivel érdemelte ki Antal Zsigmond többek közt e koszorút is? Midőn a magyar nemzetiség, ősi jog, szabadság, az önkényuralom által lóidig alázva nyögött: Háromszéken egy *) Az ünnepély alkalmával a templomi szószéket azon gyönyörű eserkoszoni díszítette, melyet Antal Zsigmond koporsójára az ev. ref egylt. kér. állandó ig tanácsa küldött.
