Evangélikus liceumi főgimnázium, Selmecbánya, 1917

I.

Az igazgató jelentése az 1917—18. iskolai

évről.

Iskolánk és a háború.

I. Ez az év ugyan meghozta a békét keleti ellenségeinkkel, de annál súlyosabbá vált az iskola küzdelme a belső ellenfelekkel, az árdrágítókkal szemben. Az állam külön segítséget nem adhatott s így, tekintettel a fűtőanyag és a világítás hallatlan áremelkedésére, az Iskolatanács kénytelen volt elrendelni, hogy a tanítás január hónapban szüneteljen. Ugyanazon okoknál fogva hagytuk el a tornázást a téli hónapok alatt. Különben használhattuk összes helyiségeinket. A tanítási órák számát az idén is redukálnunk kellett, mert kevesen voltunk s a testvértanítóképzőt sem hagyhattuk cserben. Ennek két tanára viszonzásul szinte segített bennünket. A tanárok heti 20 órát vállaltak kötelezően; egy-egyre 27—28 óra jutott. A tanítás csak 8V2 hónapig tartott.

II. Az intézeti tanárság.

1. A hadbavonultak. Künsztler Jánosnak 22 hónapi fogság után sikerült hazamenekülnie, Zivick Vilmost pedig a honvédelmi miniszter a nem-tényleges viszonyba helyezte s így április 29-én újra megkezdhette a tanítást. Eaksányi Samu és Szever Pál még mindig régi helyeiken teljesítenek katonai szolgálatot.

2. A hadbavonult tanárok helyett tanítottak: Jezsovics Károly nyug. lie. igazgató közel 2 V* évig, dr. Vitális István íőisk. tanár 4 évig, Wagner Géza tanítóképzői tanár közel 4 évig, dr. Kosáríj János tanítóképzői tanár 2 7» évig.

1*