Evangélikus liceumi főgimnázium, Selmecbánya, 1914
7 Úgy az egyes tanárok, mint én minden alkalmat felhasználtunk, hogy tanulóinkkal megértessük nemzeti küzdelmünk fontosságát. így az április 11-iki ünnepélyen, melyet a húsvéti szünet miatt április 15-én tartottunk meg, kiemeltem a 48-iki törvényeknek most megnyilatkozó hatását, midőn a törvény előtti egyenlőség minden polgárt egyformán lelkesít a haza védelmére; a schleswig-holsteini háborúnak 50 év előtt történt befejezése bizonyságul szolgált, hogy Ausztria-Magyarország és Németország csak vállvetve érhetnek el sikert. Ünnepélyszámba megy az az előadás, melyet Zwick Vilmos tartott április 23-án az V—VIII. osztályú tanulóknak; megbetegedvén, szabadságot kapott s bennünket is felkereshetett, és a táblára vetett térképen ismertette a november-decemberi szerb hadjáratot, melyben ő is részt vett. Szabad nap volt november 19-ike. Itt közlöm a következő jelentésünket: A »Tanárok Özvegyeit és Árváit Segítő Országos Egyesület« számára, az intézmény megalakulásától kezdve a jelen tanév végéig, 1820 korona 41 fillért gyűjtöttünk. Ebből az összegből 1000 koronát az 1913. évben küldtünk be az egyesület pénztárába a Selmecbányái ág. hitv. evang. líceumi főgimnázium alapítványaként, úgyhogy jelenleg 820 korona 41 fillért kezelünk ezen a címen. Az 1914/15. tanév folyamán adományaikkal támogatták az egyesületei: Bérczy Kálmán berencsfalusi körjegyző 10 korona, Dutkó János kir. járásbiró 5 korona, Schliesshahn Henrik postatiszt 4 korona, a III. osztály 1 korona 15 fillér. A magánvizsgálatok után 5 % 48 korona 88 fillér, kamatjövedelem 63 korona 47 fillér. Gyarapodás: 130 korona 50 fillér. A nemesszivű adományozók fogadják ez úton is hálás köszön etünket! Nagy csapás érte november 17-én Lencsó János kollégánkat: elvesztette hitvesét. Habár több év óta betegeskedett s így a halál ő rá nézve megváltás volt, mégis nehéz megvigasztalódni ily pótolhatatlan sorscsapás után. Mindnyájunknak, úgy a kollégáknak, mint családtagjaiknak meleg részvéte enyhítse régi tanártársunk fájdalmát. Protestáns ünnepélyeink voltak: okt. 31-én a reformáció évfordúlója; ekkor és május 16-án járultunk az Úrvacsorához.
