Evangélikus liceumi főgimnázium, Selmecbánya, 1914

Az igazgató jelentése az 1914/15. iskolai évről.

1. Az intézet Tbelélete.

A szünidőnek rendkívülien izgalmas két hónapja után az 1914/15. iskolaévet higgadt nyugalommal nyitottuk meg. Láttuk már ekkor, hogy az orosz túlhatalommal szemben képesek leszünk édes hazánkat megvédelmezni és tudtuk, hogy, együtt küzdve a vitéz német hadsereggel, a világháborúban vesztesek nem lehetünk.

Városunk távol esvén a hadak útjától, a felajánlott termeket a hadvezetőség nem vette igénybe. Az óriási mérkőzés hullámai így alig érték intézetünket s az iskolaévet minden megszakílás nélkül be is fejezhettük.

Az általános mozgósítás után, augusztus elején, itthon levő tanáraink közül többen felajánlották segítő munkájukat a városnak. így Becker Nándor a polgárőrséget vezette, Fekete István a számosztályban, Suhajda Lajos pedig a főjegyzői irodában pótolta az eltávozott tisztviselőket.

Véres önvédelmi harcunk négy tanárunkat szólította a csatatérre; Künsztler Jánost, Szever Pált, Zwick Vilmost és dr. Fucskó Mihályt. Bevonult még a tanítóképző öt tanára közül kettő. Hogy segítsünk a testvérinlézeten. valamint a helybeli evang. felső leányiskolán, az augusztus 30-án tartott évnyitó értekezleten hazafias készséggel elhatároztuk, hogy nemcsak a miniszter által óhajtott 24, hanem összesen heti 27 órára vállalkozunk. Nem voltunk kénytelenek igénybe venni Jezsovics Károly nyugalmazott líceumi igazgatónak és Boleman Géza bányászati és erdészeti főiskolai tanárnak a legnagyobb készséggel felajánlott segítségét. De mivel úgy a főgimnáziumi, mint a tanítóképzői természetrajz-földrajz-szakos tanárok mind hadbavonultak, ki

1*