Evangélikus lic. főgimnázium, Selmecbánya, 1909
4 itt a bányászatot e följegyzés alapján, amely dátum tehát egybeesnék az első letelepülés idejével is.1 Ha ezt az adatot kritikailag hitelesnek vehetnők, akkor Selmeczbánya hazánknak legrégibb városa. Ám ha alapos kételkedésünk tagadólag is rázza fejét e hír hallatára, a mondának külső héját lefejtvén, megtaláljuk benne a történet magvát, hogy e város alapítása nagyon-nagyon régi időkre esik. Kachelmann János, a bányavárosoknak kiváló történetírója, Ptolemaeusnak azon adata alapján, hogy a hét quád város alapját Vannius quád király vetette meg, éles elmével azt igyekszik kimutatni, hogy Sel- meczbányát ez a Vannius alapította a Kr. u. I. század első felében (21—51).2 Innen van a város latinos végzetű neve: Vania = Bánya. A város ezen a néven még a XIII. század okmányaiban is szerepel, a mongolok betörése előtt és után egyaránt. Bél Mátyás adata, (mások is)3 — ki azt állítja, hogy Selmeczbányát Kr. u. 745-ben a marahánok (moravani) építették, — úgy látszik nem más, mint a mondái adat más köntösben. A monda Kr. e., Bél pedig Kr. u. 745-ik esztendőről szól. Valószínű, hogy az említett marahánok a quád világ teljes letünte után csak fejlesztették a már meglévő Vaniát. Amilyen gyér nyomokból lehet csak következtetni e város alapítási idejére, ép oly gyér, igazán csak hamu és por az az elenyésző nyom, amelyen haladva következtethetünk arra, hogy milyen lehetett ennek a városnak az oktatásügye a feledésbe merült századok és a történetírók által fölfedett idők mesgyé- jén. Csak elvétve fordul elő egy-két adat, amely csekély világot vet a legrégibb selmeczi iskola létezésére. Megrajzolni pontosan ennek az iskolának a képét lehetetlen ugyan, de a művelődés történetének általános vonásai és különösen az északmagyarországi városok beléletének ismerete elég útmutatást nyújtanak arra a következtetésre, hogy milyen is volt ez az iskola. Ezen a ponton adataink megdöntik azt a rövid krónikás táblázatot, amely a selmeczbányai kir. kath. főgimnázium 1908/9-iki értesítőjének boritéklapján a belső oldalon napvilá1 Magyarország monográfiájának »Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város« c. kötetének a 156. és 170. lapján. 2 Kachelmann János: Geschichten der ungarischen Bergstädte und ihrer Umgebung. I. 15-16 1. 3 U. o. 52. 1.
