Evangélikus lic. főgimnázium, Selmecbánya, 1909

27

volt, hogy a liceum növendékei közül sokan tanulmányaikat a helybeli bányászati és erdészeti akadémián folytatták, ahol ekkor az előadások mind német nyelven folytak. Ezért vált szükségessé a líceumon a föntebb említett két tantárgynak német nyelven való előadása.1 2 3 Sokkal mostohább viszonyok közé került a magyar nyelv a kath. gimnáziumban, ahol 1850—1860 németül folyt az előadás s a magyar nyelv csupán a nem kötelező tantárgyak között foglalhatott helyet.“

1860-ban a piaristák 5 évre megváltak intézetüktől és helyüket német tanároknak engedték át.8 Ugyanekkor a líceumban teljesen törölték a német előadási nyelvet s a tanárok vissza nem riadva a várható súlyos következményektől mindvégig híven kitartottak a magyar mellett.4 A magyar nemzetnek legválságosabb eszetedeiben, midőn a haza nem egy középiskolájában, — magában a selmeczbányai kath. gimnáziumban is idegen nyelven tanították az ifjúságot, az evang. líceumban magyar nyelven, magyar szellemben folyt a tanítás. Ha mások méltónak tartják vastag betűkkel hirdetni, hogy elődjeik a Bach-korszakban németül nem akartak, de egyszersmind magyarul nem mertek tanítani; úgy legyen szabad ez egyszerű sorokban megemlékezni azokról a szegény, sokszor kigúnyolt, gonoszúl ócsárolt lutheránus professzorokról, akik nemcsak nem akartak azokban a besúgós napokban németül tanítani, de mertek kenyerük és szabadságuk kockáztatásával, családjoknak nyomorbataszitása árán is magyarán érezni és magyarúl tanítani.

Az apák e szelleme ihlesse meg a fiakat, valahányszor átlépik a liceum küszöbét.

Hamrák Béla.

1 Breznyik, II. 321. 1.

2 Szártorisz, 51. 1. — Mészáros, 203. 1.

3 Az említett történeti vázlat tettök okául azt hozza fel, hogy nem akartak németül (már?) tanítani, míg a hivatalos okirat egyedül a tanításra nem alkalmas csekély számukat említi. L. Szártorisz, u. o. Mészáros u. o.

4 Breznyik, M. 356. 1.