Evangélikus lic. főgimnázium, Selmecbánya, 1909
9 színűnek kell tartanunk, hogy ez a városi iskola nem zárta ki teljesen a latin nyelv tanítását, habár annak magasabb tudományos művelése nem is lehetett az ilynemű iskolának a célja. Az a benső kapocs azonban, amelyben az egyház a városi iskolával állott, szükségessé tette, hogy a gyermekeket legalább a latin nyelv alapelemeire megtanítsák, mert enélkül nem igen boldogulhattak volna a templomi éneklésnél.1 Ennek alapján lehet a városi iskolát esetleg latin iskolának nevezni, de középiskolának tekinteni, amely az egyetemi tanulmányok végzésére képesíti tanulóit, nem. Ezen vélemény igazolásául nem lesz felesleges közelebbről megismerkedni a dominikánusok szereplésével városunkban. 1272-ben rendelte el V. István a Szent-Miklós kolostor felépítését a dominikánusok számára. A selmecziek a kolostor mellé kápolnát is építettek és 1275-ben átadták a dominikánusoknak, mint a lelkész segédjeinek. Feltűnő a dolog, hogy míg a dominikánus rend, melyet 1221-ben a magyar származású Pál telepített le hazánkban, több helyütt virágzó iskolát létesített, mint pl. Győrött és Budán, addig itt nálunk a dominikánusoknak ezen iskolalétesítő buzgalmát sehol sem látjuk megnyilatkozni.2 Ssártoriss Ferenc »A selmeczbányai kir. kath. gymnasium története« c. milleniumi dolgozatában nagy szeretettel, de kevés kritikával szól a dominikánusoknak itteni középiskolájáról, melynek fennállását kétségtelennek tartja. Felhozott argumentumai azonban teljesen értéktelenek. Ám lássuk szó- szerint az ő okoskodását, mert úgy hisszük, innen dátálódik a dominikánusok selmeczi középiskolájáról elterjedt téves nézet. Szártorisz ezeket mondja: »Hogy Selmeczbányán már az Árpád-királyok idejében a mai gymnasiumoknak megfelelő s az akkori követelményeket kielégítő középiskola létezett, az semmi kétséget nem szenved. E mellett szól 1-ször Selmeczbányának ősi időktől való fennállása, hol már a rómaiak idejében 745. javában a bányászatot űzték; e mellett szól 2-szor, hogy Selmeczbányán a X. század1 Békefi, 41. 1. 2 Mészáros Ferenc: A magyarországi katholikus gymnasiumok története. 202. lapon említi ugyan a dominikánusok tanítását, de erre nézve a »hiteles kútfők után szerkesztett« munka egy árva adatot sem tud felmutatni.
