Evangélikus lic. főgimnázium, Selmecbánya, 1905
78 gyai voltak. A tagok munkásságának irányítása,- szorgalmának fokozása és egyúttal az irodalmi munkálkodás módszerének elsajátítása végeit a kör vezetője ebben a tanévben is külöm- böző tanulmányokból vett tételeket hirdetett ki, amelyeknek kidolgozásával több tanuló próbálkozott meg, kisebb nagyobb sikerrel, alkalmat nyújtva a tanulóknak egyes íróink működésének behatóbb tanulmányozására, a műveikben megnyilatkozó szépnek felismerésére és megértésére, a felolvasott dolgozatok alapján az egész kör okulására. Sikerültebbek voltak: Varga László VIII. o. t. «Kisfaludy Sándor költészete» (elismerés). «Ajellem Madách Imre Az ember tragédiájában» (jegyzőkönyvi dicséret). Körös László VIII. o. t. «Beksics Gusztáv: Mátyás birodalma és Magyarország jövője című művének ismertetése» (érdemkönyv). Riedl Gyula Vili. o. t. «Műveltségünk a középkorban» (elismerés). Figula Kálmán Vili. o. t. «A rádium» (érdemkönyv). Kovács Gyula Vili. o. t. «A fény visszaverődése, törése és az ezeken alapuló készülékek» (érdemkönyv) című tételek kidolgozásai. A tanév folyamán beérkezett 58 munka, 41 prózai és 17 verses. Érdemkünyvbe került 4 próza, jegyzőkönyvi dicséretet nyert 10 (8 próza. 1 költemény, 1 műfordítás), elismerésben részesült 20 (11 próza. 6 költemény, 3 fordítás), méltánylást kapott 20 (14 próza, 5 költemény, 1 fordítás), tudomásul vétetett 2 próza, birálatlan maradt 2. Az előbb említett tételeken kívül sikerültebb dolgozatok voltak: Körös László VIII. o. t. «Egy kis életfilozófia» (jegyzőkönyvi dicséret); Bauer Antal VIII. o. t. «Indulat és szenvedély» (elismerés); «A cigányfiú északon». Fordítás, (jegyzőkönyvi dicséret); Kovács Gyula VIII. o. t. «Vörösmarty költészetének főbb vonásai» (jegyzők, dicséret); «Kossuth Lajos emlékezete» (érdemkönyv); Vucly Oszkár Vili. o. t. «Ünnepi beszéd március 15-ére». (jegyzők, dicséret); Haan Aladár VIII. o. t. «Gőzgépek és gőzturbinák» (elismerés); Czukrász Aladár VII. o. t. «Az 1790/91-iki ország- gyűlés munkálatainak eredménye főbb vonásokban» (elismerés); «Verg. Aeneisének I. 180—207 v. fordítása (jegyzők, dicséret); Svirbély Lajos VIII. o. t. nehány rajza és Kadanec Pál IV. éves tanítóképzős több lírai költeménye. Az élőszóbeli előadásban elért ügyesség feltüntetésére egyrészt a szabad előadások, másrészt a szavalatok szolgáltak. A