Evangélikus lic. főgimnázium, Selmecbánya, 1904
17 a li kebletekben is lakik hősi bátorság, hogy nagyot tegyetek a hazáért. És ha jönne idő, hogy mindnyájunknak el kell menni, — elmegyünk, mert apáink fiai vagyunk, mert nem lehetünk korcsfiak. De én úgy érzem, lelkemet egy más küzdelem képe ragadja el, hogyha e nemzet szabadságáért megújra harcra száll, — úgy érzem, hogy a mi igazi szabadságharcunk nem a gyilkos fegyverharc lesz. hol a földelrázó vihar villáma kard villanása, menydörgése ágyú bömbölése lesz, hol ezrek csataordítása és ezrek halálhörgése, ezrek hulló vére és ezrek omló könnye összefoly, hanem a mi szabadságharcunk a munka harca lesz, hol a kérges tenyér és a képzett elme termő talaja lesz nemzeti nagylétünknek, hol a munka verejtéke áldott harmat lesz, melyből újra felüdül szabadságunk elfonnyadt virága. Véres csatát ezret vívtunk meg, de egy sem biztosította végleg függetlenségünket. A munka verejtékes harcát még nem vívtuk meg; ez a mi, a ti, a jövő feladata, mely megvalósíthatja azt, amiért buzgó imádság epedez százezrek ajakán. A haza minden előtt! Ezt úgy értsétek, hogy dicső meghalni a honért, de még dicsőbb munkálkodni a hazáért, egész életünket a hazának szentelni. Amíg csak piheg a lélek keblünkben, minden lélekzelvételünk a munka szeretete legyen, mely nemcsak minmagunk boldogulását biztosítja, de hazánk jólétét előmozdítja, önállóságát, függetlenségét, szabadságát bizton megtenni. Mert a munka harca olyan természetű, hogy ott nincs győző és legyőzött, csak egy van: diadalmaskodó, ki lelkiismeretességével, pontos kötelességteljesítésével egyik diadalt a másik után aratja és még sem tiporja el senkinek jogát. S ahol nincsen legyőzött fél, ott a dicsőség, a diadal, az emelkedés maradandó. Bárcsak ez a zászló, mely egykor a riadalmas csatatérre vezette hazánk ifjúságát, vesztené el haláltszomjazó tekintetét és lenne szent jelvénye, szent eskü hirdetője ifjúságunknak, hogy amennyi vért áldoztak őseink e hazáért, legalább annyi verejtéket áldozzunk mi érte a munkában, hogy apáink öröké el ne vesszen, de felviruljon. Ez a mi iskolánk, ifjak, fegyvert ád a ti kezetekbe erre a magasztos harcra, fegyvert, a tudomány fegyverét. Mi szépet, jót és nemeset emberi elme csak szült évezredek óla, abba a krőzusi dúsgazdag kincsesházba mi megt>EUA 'J? 'V/\
