Evangélikus lic. főgimnázium, Selmecbánya, 1903

25 ki városa határait. Ökröt és tehenet fogott egy eke elé s ba­rázdát vont a halom körül, felemelve az eke vasat azon a helyen, hol a kapuknak kellett lenniük. Ezen a barázdán belül fekvő szabad tér volt az u. n. pomoerium vagyis a város szent ke­rülete, melyben temetkezni nem volt szabad. Ez volt a Roma quadrata, szabálytalan négyszög alakjáról nyerve ezt a nevet. Ez a régi omladék lenne a porta Mugonia, nevét a barmok bőgésétől (mugire) kapva, mert minden reggel erre hajtották ki barmaikat legelni a mocsarak közé. A kaputól nem messze nagy kövek halmazára bukkantak, melyekben Jupiter Stator templomára ismertek, s melyet Romulus annak emlékezetére emelt, hogy kérelmére Jupiter megállította a szabinok elől menekülő vitézeit. A Capitolium felé néző oldalon, minden va­kolat nélkül egymásra helyezett kövekből álló falak szomszéd­ságában, mutogattak egykor egy fügefával árnyékolt barlangot, az ú. n. Lupercalt, melyben a monda nőstényfarkasa tejével táplálta Romulust és Remust. Fölötte a halmon még a Kr. u. 4-ik században is gondosan őriztek egy kunyhót, Romulus házát, mely éles ellentétben állhatott a környező márvány­palotákkal. A későbbi időben Róma kilépett ugyan e szűk hatá­rokból, de a Palatínus mindenkor legfontosabb része maradt a megnagyobbodott városnak. Több templom emelkedett rajta; ezek közül nevezetes volt a Kr. e. 204-ben emelt Cybele templom (Magna Mater temploma), akit egy kúpalakú fekete meteorkőnek jelképében imádtak e helyen. A köztársaság utolsó éveiben a legünnepeltebb polgárok házai itt állottak. Itt lakott Cicero, Hortensius, Catilina, M. Antonius és mások. Ezekből azonban legfeljebb néhány rom maradt reánk, eltemetve a Caesarok palotái alá, kik a Palatínust ketté szelő völgyet a benne volt házakkal együtt betöltötték, hogy helyet nyerjenek építkezéseik számára. A császárság azután a római világ közép­pontjává tette e dombot. Hogy azzá lett, talán csak véletlen következménye. Itt született ugyanis Augustusjegy szerény ház­ban s hatalma tetőpontján sem pártolt el soha ettől a domb­tól. Az actiumi győzelemig csak egyszerű házakban lakott; amint azonban a világ ura lett, megkezdte nagyszerű építkezéseit, amelyek kiinduló pontjaivá lettek a lassankint az egész halmot ellepő császári palotáknak. Mindenekelőtt Apollo számára épít­tetett fényes templomot; homlokzatát márványból készült dombor­

Next

/
Oldalképek
Tartalom