Evangélikus lic. főgimnázium, Selmecbánya, 1903
35 tában, falaiban érintetlenül maradt ránk az ókorból. Nevét vagy a benne felállított sok istenszobortól vagy inkább az égboltozathoz hasonló alakjától kapta. Főhelyen Mars és Venus szobrai állottak benne s e szerint a gens Julia dicsőítésére szolgált. A középkorban keresztyén templommá alakították s nagy tiszteletben részesítették. Csak az újkorban fosztották meg az előcsarnokot ércgerendáitól, melyekből Vili. Orbán pápa a Péter templom oltára számára oszlopokat s az angyalvár számára ágyúkat öntetett. Erre vonatkozik az a mondás: quod non fecerunt barbari, fecerunt Barberini! mert ez a pápa a Barberini családból származott. Az említett oszlopcsarnokokon kívül nagyszámú kertek és parkok álltak rendelkezésére a sétáló közönségnek, amelyek a várost csaknem minden oldalról körülvették, sőt a Tiberis völgyének nyugati oldalán végighúzódó dombokat is a kertek szakadatlan láncolata takarta. Hogy a közönség ezeket is köny- nyen elérhesse, több, a Tiberis túlsó partjára vezető hidat építettek, melyek közül a legrégibb, a fából épült pons Sublicius természetesen elpusztult, de a Kr. e. 179-ben mellette kőből épült pons Aemilius két pillére még ma is látható. Valamennyi közül legjobb állapotban maradt ránk a pons Aelius, melyet Kr. u. 136-ban Hadrianus császár építtetett. Ugyanakkor épült vele szemben Hadrianus mausoleuma, ennek a császárnak hatalmas és nagyszerű síremléke, melynek szobrai, dísze, márványa, kupolája és köralakú felső építménye legnagyobbrészt áldozatul esett ugyan a barbárok ostromainak, de az alapépítmény erős falai ellenállottak a rombolásnak s angyalvár néven, sok viszontagság, átalakítás után s a századokon át különféle céloknak szolgálva, még ma is ott emelkednek a Tiberis jobb partján. Mint nyilvános találkozó helyekről, még a fürdök-ről is meg kell emlékeznünk, melyek a mindennapi életnek nélkülözhetetlen kiegészítő részei voltak. Céljok kezdetben csak a testi épség és tisztaság fenntartása volt s nagyon egyszerűek és szerények voltak, csak a legszükségesebb helyiségekkel ellátva. A kelet meghódítása után azonban itt is lábra kapott a fényűzés s ezóta a fürdők csodás fénnyel díszített és minden lehető kényelemmel berendezett mulatóhelyekké változtak, melyeket az emberek szórakozás és időtöltés kedvéért kerestek fel. A fény3*
