Evangélikus lic. főgimnázium, Selmecbánya, 1903

20 vaj azonnal elcsendesül, midőn a forum areaján megjelennek a menet élén hófehér ruhába öltözött és babérlombbal koszo­rúzott senatorok. lictoroktól és zenészektől kisérve. Utánuk lépkednek az áldozati szereket hozó ifjak és papok, fehér, szala­gokkal. koszorúkkal díszített tulkokat vezetve. Most terhük alatt roskadozó kocsik fordulnak be a fórumra telve martalékul ej­tett drágaságokkal, jelvényekkel, szobrokkal, drága szövetekkel s az ellenségtől elszedett fegyverekkel, melyekre a nép egyre nagyobbodó álmélkodással, majd ujjongásbán, tapsolásban ki­törő örömmel tekint. Néhány pillanat múlva a legyőzött és el­fogott fejedelmek, hadvezérek szomorú, bilincsekbe vert csapata jelenik meg az úton, sötét arccal tekintve a carcerben reájok várakozó még sötétebb jövő elé. Csak most jönnek a diadalittas légiók ezrei, fejükön koszorúval, dalolva, gúnyolódva, legeiül maga a triumphator négy fehér ló húzta, két kerekű aranyos kocsiján, fényes öltözetben, kezében babérággal, barátaitól, roko­naitól környezve s fenséges nyugalommal tekintve a körülötte zsibongó sokaságra. Mindenki köszönti, mindenki hódol előtte, csak a mögötte álló rabszolga figyelmezteti ember voltára; így vonul fel a Capitoliumba, hogy hódolatát bemutassa az isteneknek s fogadja a senatus hódolatát. A forum közepe telve van régi pompájának szomorú emlékeivel. A basilica Julia előtt hét oszlop alapja látható; mi volt a díszök hajdanában, ma már nem tudjuk. De arról már határozott tudomásunk van, hogy a forum közepén ma is emelkedő oszlopot Kr. u. 608-tól kezdve Phokas császár aranyozott bronzszobra díszítette, azé az utálatos, vérengző zsarnoké, ki csak elődjének és gyermekeinek lemészárlásával juthatott a trónra Ugyancsak a forum közepén, szemben Caesar templomával, állott Domitianus lovasszobra s ezen kívül szá­mos más emlék, szobor és oltár, melyeknek száma idővel any- nyira felszaporodott, hogy ha újabb emléket akartak emelni, kénytelenek voltak a régieket eltávolítani. Maga a tér tehát mindenféle akadállyal volt telve, olyannyira, hogy csodálkoz­nunk kell azon, miképen tudtak rajta mozogni, miképen felel­hetett meg azoknak a céloknak, melyekre használták. Tudjuk, hogy ez volt Róma leglátogatottabb helye. A henyélek itt adtak egymásnak találkát s itt elégítették ki kíváncsiságukat; a szó­szék lábánál jöttek össze a hírhordók s a politikusok, szenve­

Next

/
Oldalképek
Tartalom