Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1901
21 kirke csavaros tornyával, dél felé a Helligaands-kirke tornyán túl Christiansborg Slot a börze pödörded tornyaival s a Thorvaldsen múzeummal, délnyugat s nyugat leié elől a Frue-kirke igénytelen négyszögletes tornya s az egyetem épületei s messzebb az uj városháza és Tivoli a legszembetűnőbb pontok a belvárosban s a délnyugatról északkeletre haladó boulevardon (a Volgádén) túl szabadon terjeszkedik Kjöbenhav három elővárosa: Österbro nyaralóival, Nörrebro a proletárok lakóhelyeivel és Westerbro, a mely Kjöbenhavn szomszédos városáig Frederiks- bergig nyúlik. A város háztömegén túl messze ellát a szem s a kíváncsiságtól kiélesítve a nyári villák ligetein, az Öresund fehérvitorlás hajóinak árbóczain s a gőzhajók felhőbe vesző füstoszlopain túl Svédország partjait kutatja. Kjöbenhavn nevezetességei között első helyen áll a Thor- valdsen-muzeum, a melyet a dán nép az uj klassiczimus legkiválóbb képviselőjének, Thorvaldsennek a tiszteletére emelt s az ő szobraival avatott a művészet templomává. Thorvaldsen 1770. november 19-én született. Már 11 éves korában a kjöbenhavni művészeti akadémia növendéke lett, s itt nyerte első művészi kiképeztetést; a bárok stíltől azonban, amely akkor még virágzott, egészséges természeti érzéke elfordult. A mesterkéltség helyett az egyszerűség, a természetesség kapta meg művészi egyéniségét s tehetségével annyira kitűnt, hogy egy miniszter három évre ösztöndíjat eszközölt ki részére, hogy magát olasz földön tovább képezhesse. 1797. márczius 8-án érkezett Romába, a hol Zoéga híres dán archae- ologus az antik művészet műremekeinek a tanulmányozására és utánzására hivta fel a figyelmét. Thorvaldsen művészi lelke egész fogékonyságával kezdte az ókori szobrászat remekműveit tanulmányozni. Nehány szárny próbálgatásszerű kísérlet után megalkotta 1801-ben híres Jázonját, a győztes ifjú hőst, a ki Kolchisból az aranygyapjúval tér hajójára. Canova maga is uj irányt ismert fel e műremekben s Thorvaldsen látván, hogy jó útra lépett, bámulatos biztossággal haladt tovább s kisebb nagyobb szobrok egész sorozatában, többnyire a görög s római istenek és hősmondák köréből vett motívumokkal megtestesítette a régi Róma antik műveinek a hatása alatt az ideális emberi szépséget a maga egyszerűségében és természetességében.
