Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1900
4 amikor Jungermann Dániel, mint alumneumi senior Breznyik működésének hatása alatt, de önszántából a szokásos latin ima helyett magyarul imádkozott, Licharddal és Suhaydával szemben, a kik a latin imának fogták pártját, Breznyiknek engednie kellett, de már 1846-ban, amikor épen Breznyik volt az igazgató, azokat a lyceistákat, akik a selmeczi nagy vásár idején az ő tilalma ellenére tót szini előadást rendeztek, a tanári kar többségére támaszkodva az intézetből való kizáratásra Ítélte. De Breznyik János a magyar nyelv és a magyar nemzet iránt érzett határtalan szeretetét nemcsak a tanári székben hirdette lángoló és lelkesítő szóval, hanem az 1848/9-iki sza- badságharczban fegyverrel kezében is bebizonyította. A szabadságharcz lezajlása után az igazgatóság, amely 1838/39—1857/58- ig a három felső osztálybeli tanár között váltakozott, Breznyikre került. Breznyik visszatérvén Komáromból át is vette az igazgatói tisztet, de csak pár napig vihette, mert az osztrák kormány a komáromi kapitulatió feltételei ellenére eltiltotta őt a tanári hivataltól. El kellett tehát hagynia a lyceumot. Előbb Szódra ment Sembery Imre családjához nevelőnek, majd Szeberényi Gusztáv felszólítására B.-Csabán nyitott magánintézetet, mivel nyilvános intézetben való alkalmaztatásra sem a békési esperesség, sem a békési kerület nem tudott részére engedélyt kieszközölni. Egymaga foglalkozott itt Breznyik a gondjaira bízott fiúkkal reggeltől napestig s fárasztó munkájával széleskörű elismerést és szép anyagi vagyont szerzett. A selmeczbányai lyceum e közben erős megpróbáltatásoknak volt kitéve. Alig fojtották el a szabadságharcz csatazaját, a felvidéki pánszlávok azt kívánták, hogy az osztrákok által hirdetett jogegyenlőségi elvnél fogva a tót nemzetnek is legyen legalább egy főiskolája s erre a czélra Selmeczet szemelték ki. E mellett izgatott Lichard és Ormisz is. A selmeczi hívek azonban ez ellen óvást emeltek s így a lyceum az osztrák kormány alatt is magyar maradt — bár a német nyelvnek is kénytelen volt némi tért engedni. Sokkal nagyobb veszélyt hozott ennél a lyceumra a Thun-féle rendszer, mert ez nemcsak az iskola autonom jogait tiporta sárba, hanem amennyiben az eddig egyesített 4 osztály helyett 8 osztály felállítását rendelte el, olyan nagy anyagi áldozatot követelt, amire a fentartó