Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1899
22 tabb költői érzékkel kifejezni. Általában véve helyesnek tarthatjuk Toldy ítéletét, a ki úgy nyilatkozik róla, hogy »Földi a tudomány emberének születve, sem gazdag képzelemmel, sem a szív nyelvével nem áldatott meg«.1 De hát akkor miben kell keresnünk költészetének irodalom- történeti értékét és fontosságát? Ezt kutatva, bátran felelhetjük, hogy úgy az eddig ismeretlen, mint ismeretes formák pontos kezelésében s a verselés szabályainak szigorú megtartásában. A külső forma csinosságára és könnyed folyására ügyel főképen, sokszor a tartalom rovására. De főérdeme abban rejlik, hogy Rádaytól függetlenül, annak kísérleteiről mit sem tudva, meghonosítani kezdi a nyugat-európai verselést s Rádayénál jobb és élesebb prosodiai érzékkel bizonyítja azok jogosultságát elméletben és gyakorlatban. A mi költeménye megmaradt, azok verselési példák inkább, mint költői ihlet szüleményei. Ő maga ugyan hangosan tiltakozik verseinek ilyen szempontból való megítélése ellen:1 2 »Verseimet nem mustrául és például tészem fel, mert félek, hogy azt ne ítéljék felőliem, a mit ugyanazon Német Poésisről tanító könyvben3 olvastam: Majd mindenekben, kik a Poésisről írnak, rosszabb a Poésis, mint az ő regulájok; és ez onnan vagyon, mert azok a versirók Poétákká lettek az ő regulájok által és nem a természet által ... és ha verseik jól folyók és tiszták is, ollyanok, mint egy jól faragott kép, mellynek semmi Lelke nints« Rhythmusérzéke nagyon tiszta, sokszor oly meglepő csínnal s igazi dalhangon szólal meg, hogy messze maga mögött hagyja Rádayt s kissé szigorúnak tünteti fel Révai Ítéletét, a ki elismerte róla, hogy helyes elmélettel állott elő, de szerencsétlennek tartotta a gyakorlatban.4 Verselése már csak azért is elismerést érdemel, mert arról tanultak a debreczeni irók: Fazekas, Kovács, különösen Csokonai, sőt úgy látszik, hatással volt Kazinczyra és Verseghyre is. Említettük már, hogy mikor Földi a nyugateurópai versformák műveléséhez kezdett, Ráday e nemű kísérletei még 1 Magyar Szépirodalmi Szemle I. 1847. 8 Levele Kazinczyhoz 1789. márcz. 20. Kaz. Lev. I. 305. 3 Die Allerneueste Art zur reinen und galanten Poesie. 4 Horváth Ádám levele Kovács Ferenczhez. 1788. február 10. Abafi: Figyelő IV. K.
