Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1895
Beszéd, tartotta Király Ernő tanár a lyceumnak május 9-ik i millenniumi ünnepélyén. Kedves tanuló ifjúság! Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Mikor egész Magyarország ünnepel, mi is az ország kormánya és egyházi főhatóságunk akaratjából, de meg saját érzületünkből folyólag is ünnepelünk, ünnepeljük a honfoglalás kezdetének és hazánk fennállásának 1000 éves fordulóját. S miben állhat ünneplésünk, miben állhat a tanulók ünneplése? Bizonynyal leghelyesebben abban, hogy ezen alkalommal is tanulunk. , . V í És akadhat-e jobb alkalom a tanulásra, mint a mikor egy nemzet 1000 éves történetét tekintjük át, okulva, lelkesedve a múlton s erőt merítve a jövő küzdelmeire! * * * Valóban ritka kegye a mindent fentartó isteni gondviselésnek, ha egy országot 1000 évig éltet. Eltekintve az ős időkben a messze keleten támadt birodalmaktól, kevés országról mondhatjuk el, hogy 1000 éves. S ezek is, mint Francziaország és Oroszország mennyire megváltoztak keletkezésük ideje óta! A mai francziát és oroszt alig lehet azonosítani az országukat alapító frankkal és nor- mannal. Mindkét nép eredetileg german, s a frank románná a normán pedig szlávvá lett. Kétségtelen, hogy ezen átalakulásoknál jelentékeny szerepet játszik azon körülmény, hogy a frankok a sokkal műveltebb elrómaiasodott kelták közé, a normannok pedig a náluknál sokkal nagyobb számú szlávok közé jutottak; de kétségtelen az is, hogy ezen törzsek átalakulásánál még azon népsajátságuk is lényeges befolyással birt, hogy nemzetiségükhöz nem ragaszkodtak szívósan. S ha velük összehasonlítjuk a magyart, mit látunk? Mikor a magyarok ezer évvel ezelőtt megjelennek e haza föld1*
