Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1894

területével szomszédos folyók vízvidéke között a következőleg oszlik meg:

A Dunára esik (nyugaton) 638-89 km.; a Visztulára esik .... 307'95 »

a Dnieszterre esik . . . 236-02 » és

a Dunára esik (kelet-délen 957-— »

Kitűnik ezekből, hogy 1832 km. hosszban a Fekete tenger, 308 km. hosszúságban pedig a Balti tenger vízvidékéhez tartozó folyóvidékek határolják a Tisza vízgyűjtő területét.

A vízválasztó vonal középmagasságának kiszámítása czél- jából a vízválasztó vonal 2139 km. hosszaságán közel 1000 magassági adatot vettünk fel olyan módon, hogy a vízválasztó vonal irányába eső térszínnek magaslatait és mélyedéseit, hegycsúcsait és nyergeit jelző számadók lehetőleg egyenlő arányban jussanak a számításba.

Ezeknek a hosszadalmas számításoknak csupán a végső eredményeit közöljük, mert ezek az eredmények egymagukban is igen jó áttekintést adnak, a vízválasztó vonal magasságára vonatkozólag.

A számításokból a vízválasztó vonal középmagasságául 963,7 m. adódott ki, tehát a Tisza vízgyűjtő területének vízválasztóját, olyan körfallal hasonlíthatnák össze, a melynek a sugara 340,5 kilométer, s a magassága 963,7 méter.

Természetesen a vízválasztónak szakaszonkint vett középmagassága más és más, így, ha a vízválasztó vonalnak a szomszédos folyók vízgyűjtő területével közös szakaszait vetjük' ilynemű számítás alá. kitűnik, hogy a Duna vízgyűjtőterületével (nyugaton) közös 638,89 km. hosszaságban a vízválasztó közép magassága 339,3 m., a Visztula vízgyűjtő területével közös 307,95 km. hosszban 861,3 m.. a Dnieszter vízvidékével közös 236,02 km. hosszban 1212,7 m., s végül a Duna vízgyűjtőterületével (keleten és délen) közös 957 km. hosszban 1184,2 m. a középmagasság.

Még tanulságosabban tűnik ki a vízválasztó magassági viszonya, ha még kisebb, teszem vármegyénkint való szakaszát vetjük számítás alá. Az ily módon nyert középmagasságokat a következő összeállítás adja:

Bács-Bodrog vármegyében 109-7 méter, Pest-Pilis-Solt-Kiskún vm. 189'7 »