Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1894
13 (2235 m.), hegycsúcsain át a Vrf. Grunni-ig, innét a Godemuig országhatárt jelölve délnyugatra hajlik, újra bemegy Romania területére, s a Biusest teknő völgyét hydrographiailag hazánk területéhez csatolja. Az Isvoru hegyen át visszatér a vízválasztóvonal az országba, északra fordul azon az úton, a melyet a Sincului (1923), a lapu Prislopului (1842), a C. Salatrucului (1960), a Vf. Ne- voia (2152), a Vrf. Baicu (2126), a Vrf. Petri (2195), a Dcalu Negru (2061), a Scarisiora (1886), a Poliateu (1480) és a Colinco (1147) jelel, majd leereszkedik a Vaskapu szorosba, s Zajkány és Bukova között 656 m. absolut magasságban szély- lyelveti a Bisztra és a Balta p. vizét. A Vaskapu szorostól észak-északnyugatra kanyarog egyfelől a Bisztra, másfelől a Sztrigy és a Maros egyéb mellékvizeitől erősen megtámadott hegygerinczen a Ruszka (1359) csúcsára. Innen nyugati irányban haladván, a Vrf. Mosiutu (1251) és a Padics (1380) hegyén még egyszer 1000 m-t meghaladó magas térszínre jut, s azután a Vrf. Dau (928), a Tartarului (911), a Vrf. Brainu maré (892) hegyen át a Vf Petrosin 500 m.-re megközelíti a Temes egyik mellékvizét, a Nadrág patakot, a hol a vízvezető absolut magassága csak 363 m. Innen felhalad a Pohia hegyre (607), egyre jobban alacsonyodó hegydombon át a Temeshez közeledik, s a Száraz p. és a Temes rövid futású mellékvizeit elkülönítve, a Temessel párhuzamosan halad Harmadia és Poganest, Lugos és Hezerest között N.-Kosztély felé. N.-Kosztélytól nyugatra, Kiszetó táján, a Béga és a Temes a hegyek között nyugatnak kiszélesedő közös völgybe jut, a hol ősi állapotban számtalan, valóságos vízhálózatot képező mellékágazatok által egymással szoros összeköttetésben álltak, a szabályozás következtében pedig csatornaösszeköttetés helyettesíti a sokszorosan összefűződött vízhálózatot. Természetes, hogy itt a vízválasztót megvonni igen bajos. A szabályozás következtében alakult térszín viszonyok alapján a következőleg jelölhetjük meg a vízválasztó irányát. Nagy-Kosztélytól nyugati irányban átszelvén a tápcsatornát,*) — a melyet Kosztélytól Kiszetóig abból a czélból ástak. *) Vízügyi közlemények, II. füzet 7—18. 1.
