Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1894
9 teszen s nagyon valószínű, hogy a Filiczi patak erős völgyvájó munkája következtében a Teplicz vize a Hernád felé térül, s a traditió egész háborúról beszél, a mely a poprádvölgyiek részéről Filicz község lakosai ellen készült, a mikor ezek pár kapával és ásóval a Filiczi patak völgyvájó munkáját meggyorsítva a tepliczi forrásokat maguk felé, azaz a Hernád vízvidékére akarták terelni. Sőt a Selmádén patak völgyén — a melyet a poprádfelkai vasút is követ — nem is olyan nagy földtömeget kellene kiemelni, hogy a Poprád vizét a Hernád völgyébe vezessük, a mit a lejtési viszonyok is lehetővé tesznek, mert a Poprád vízszine Poprád városánál körülbelül 670 in., a Gánőczi pataké Filicznél körülbelül 618 m. s a két hely közti legmagasabb pont csak 682 m. Scholtz Albert*) említi, hogy »Ludwig Jánosnak, a késmárki választó kerület volt képviselőjének kedvencz eszméje és sokszor hangoztatott gondolata volt a Poprádnak már Teplicz közelében elég bő vizét ezen csekély emelkedésen átásott csatornán a Her- nádba vezetni«. De Ludwig tervét nem valósította, s így nem is nyertük vissza eddigelé hazánk testének azt a darabját, a melyet hyd— rographiailag a Poprád szakított ki, s a Fekete és Balti tenger vidékét ilyen módon összekötő csatornatervnek is csak az emléke maradt fenn. Ettől a hydrographiailag annyira nevezetes ponttól a vízválasztóvonal keleti irányban halad Hozeleczen át Pikóczig még mindig alacsony — 768—793 m. közt váltakozó — térszínen. Pikócznál felkanyarodik a Branyiszkó hegység egyik déli előkúp- jára a Kúrára, s onnan a Lesek (870 m.), a Hradiszkó alatt levő G. Reh (949 m.), a Stirn, a Gehol (1060), a N.-Javorinszke (1277), aDerezsova (1170 m.), a Simeny, a Zamcsiszkó (1217 m.), a Kali- gura (1252 m.), a Hariska (743 m.), a Knezsova (837 m.) s a Dem- janka (791 m.) csúcsokon át az eperjesi vasútvonal Pusztamező megállóhelyéig a Branyiszkó hegységben jár s annak fővonulatát csaknem derékszög alatt metszi át. A pusztamezei megállónál a Héthársi hágón (601 m.) völgyi vízvető választja szét a Poprád felé igyekvő Harlova patak vizét a Tarcza felé siető Liusi patakétól. E helyről azután ismét emelkedik a vízválasztó. A Zadne*) FÖldr. közi. XIV. k. 213. 1.
