Evangélikus kerül. lyceum, Selmecbánya, 1889
20 dattani szabályok. Xenophon Kyropaediajából az író életrajzának s irodalmi működésének előrebocsátása után Kyros ifjúkori életéből két szakasz. Havonként két Írásbeli dolgozat. A hibák megjelölése után a hibák együttes kijavítása. — Tk. Cur- tins-Ábel görög nyelvtana és Schenkl-Ábel görög olvasókönyve; Xenophonnál: Schenkl-Horváth-Elischer. Magyar nyelő, hetenként 3 óra. Olvasmányok: Goriolanus Shakespearetől. Tudós nők Moherétől. Mátyás diák. Kisfaludy K.-tól. Részletek Székely István, Heltai Gáspár és Pethő Gergely krónikáiból. Szt. István és Szt. László jellemzése. Emlékbeszéd Szalay László felett Eötvös J. br.-tól. Védelem P. J. számára Kölcseytől. Tengerhez magyar! el a tengerhez Kos- suthtól. A Kisfaludy S. tiszteletére Pesten rendezett dalünnepen 1843. március 2-án Eötvös J. br.-tól. A takarékosság elve a természetben Greguss Gy.-tól. Ezek alapján tárgyaltattak: a dráma szerkezete, a drámai jellemek, a jellemzés főbb módjai, a tragoedia értelmi s érzelmi hatása, a tragikum, a komikum, a dráma fajai és rövid története; a történetírás tárgya, forrásai, szerkezete, előadása, a történetírás története; a szónoki beszéd tárgya, a feltalálás és forrásai, az érvek, indulatgerjesztés, rábírás, a szónoki beszéd szerkezeti1, előadása, a szónoklat története. írásbeli dolgozatok: Goriolanus erényei és hibái. (Jellemrajz). A komikum Kisfaludy K. „Mátyás diák c. vigjátékában. (Tanulmány). Minő hatással volt a keresztény vallás felvétele a magyarokra Szt. István korában? (Értekezés). Szeresd az. emberiséget. (Ghria). A szülői ház vagy Selmeczbánya. (Leirás). A nemzeti emlékek megőrzéséről. (Szónoki beszed). Légy igaz és őszinte, ha azt akarod, hogy higyenek neked! (Értekezés). Arany János „Szibinyáni Jank“ c. költeményének fejtegetése. (Műmagyarázat). Német nyelv, hetenként 3 óra. A rendszeres nyelvtan ismétlése s tizennégy fordítási gyakorlat a nyelvtanból: A főmelléknevek s igék képzése. A hely-, idő-, mód- s okjelentőhatározók. A kötőszók felosztása. A mondattan tüzetesebb ismertetése. A szórend fő- s mellék mondatokban. A hangsúlyos igekötők elhelyezése; a kiegészítők s határozók sorrendje, a „nicht“ tagadó szócska elhelyezése. A sajátitó eset mint jelző s annak körülírása, a sajátitó, tulajdonitó s tárgyeset mint kiegészítő s ezeket vonzó melléknevek s igék. A ballada elméiét rövid ismertetése után fordittalt ik, elemeztettek s emlékeltettek:
