Evangélikus kerül. lyceum, Selmecbánya, 1887
11 lyázat a betöltendő német irodalmi tanszékre csak jövő 1889. év elején, legfölebb január-hó végéig, kihirdetessék. A 3-ik, t. i. rajztanári állomásra okleveles tanár nem jelentkezvén, a rajztanitásról másként kellett gondoskodnunk. Az algymn. osztályokban a mértani rajz előadását a dologhoz értő tanárok vállalták magokra I.-ben Micsinay János, II.-ban Haitseb Sámuel, III—IV.-ben Dr. Cserey Adolf, a felgymn. növendékeket pedig kik erre jelentkeztek, — szabadkézi rajzban és a tanító- képzősöket Spotkovszky Károly, kath. gyrnn. rendes rajztanár gyakorolta ismert szakavatottsággal és ügyességgel. Mivel a rajztanári állomás még nincs betöltve, új pályázatot hirdettünk, úgy hogy a folyamodványok a lyceumi igazgatósághoz junius 30-ig beküldessenek. Szieber Ede, volt besztercebányai tankerül. kir. főigazgató úr hasonló minőségben a kassai kerületbe helyeztetvén által, s utódjául dr. Dunay Ferenc, volt győri kir. akad. tanár úr neveztetvén ki, ez tanintézetünket f. évi mártius 15-dikére s következő napokon volt szives meglátogatni — s a látogatás végeztével tartott értekezleten az ekkor felvett jegyzőkönyv szerint: „örömét kifejezni ama komoly és buzgó törekvés fölött, melylyel ez intézet tanárai magasztos hivatásuknak megfelelni igyekeznek s azon eredmény fölött, melyet rövid látogatása alatt alkalma volt tapasztalni.“ A magas kormány a lyceumi pártfogóságot egy rajzterem berendezésére szólitván fel, annak eleinte a könyvtár termet szándékoztunk felhasználni, de igy sem az egyháznak, sem az iskolának nem volt volna gyűléshelye nagyobb gyűlések tartására. Némelyek e végre az élelmező feletti á termet ajánlották— a közbülső falnak lerontásával — alkalmaztatni, melyekbe a világosság különben is, mi rajzteremnél nagyon kívánatos, éjszakról esik, mit csekély költséggel lehetett volna eszközölni, ha a termek 6 ablak mellett is nem volnának éppen rajzolásra sötétek. Voltak, kik az udvari szárnyépületnek a homlokzati épület első emeletével egy szintre való magasbitását ajánlották, mire elég volt volna a fedélszéket emelni s a falakat magasbra építeni, miáltal magasabb ablakok mellett a termek is több világosságot nyertek volna. De igy még kevesebb helyiségünk lett volna, mint jelenleg van, három terem helyett csak kettő, holott helyiségekre is van szükségünk, egyrészt a tanítóképzőnek és avval összekapcsolandó gyakorló iskola számára, más-
