Evangélikus kerül. lyceum, Selmecbánya, 1886

14

magyarok erkölcseiből. A csikós. Vörösmarty Mihály tanuló korában. Pesti Gábor aesopusi meséiből: Az ebről és árnyékáról, Az oroszlánról és egyéb vadakról, A városi és mezei egérről. Czuczor Gergely meséiből: A farkas és a róka, A tyúk és a galamb, A szita és a rosta. Fáy András meséiből: A tiatal daru, Az ifjú kor. A eastiliai nemes. Gr. Koháry István. Id. Wesselényi Miklós br. életéből. Szondi két apródja. (Műmagyarázat Greguss-tól). Xenopbon „Sokrates emléke“. Ezek alapján megismerkedtek a tanulók az Írásművek szerkezetével, a feltalálás- és annak forrásaival, a prózai leiró és elbeszélő műfajok elméletével, a műmagyarázat-, elmélkedés-, értekezés- és aphto- niosi chriával, a magán beszéd-, párbeszéd- és levél alakkal. Szavalmányúl a fejtegetett balladák, románczok és önkényt választott darabok szolgáltak. írásbeli dolgozataik a következők voltak: Az első hó. (Vázlat). Az énekes pinty. (Vázlat). Az ősz. (Leírás). Egy nevezetes gazda honunkban. (Kivonat). A magyar vendégszeretetről. A vadász. (Jellemkép). Vörösmarty Mihály tanuló korában. (Kivonat). A nyári vihar. (Leírás). M. Wesselényi br. életmódja Zsibón. (Elbeszélés). Koháry István gr. (Jellemrajz). V. László. (Műmagyarázat). A kis hazafi. (Elbeszélés). Szibinyáni Jank tartalma. A szülők iránti szeretetről. (Értekezés). Tk. Stilisztika II. r. Névy Lászlótól és Arany János balladái.

Német nyele, hetenként két óra. Prózai olvasmány: Siegfrieds Verrath und Tod; költői olvasmány: Cid 1. 4. és 17. románca; ez utóbbiak, valamint az azokban előforduló rokonértelmű, hasonhangzású szók szószármazási csoportok, összetételek és sajátságos kifejezések ledictálva s könyvnélkül tanulva. Összesen 9 Írásbeli dolgozat; ezek mind iskoláink s legnagyobb részt fordításokból állottak, magyarból németre; tárgyaik a nyelvtan ébrentartására voltak czélozva. Tankönyv: Hoffmann Mór „Német nyelvtan és olvasókönyv, II. rész.

Történelem, hetenként három óra. Europa története Amerika felfedezéséig. Tankönyv: dr Mangold Lajos „Világtörténelem,

II. köt.“ Időszaki tábla Íratása.

Természetrajz, hetenként két óra. Növénytan. Őszkor; 20 élő növény leírása a szerv isme begyakorlására, télen: a nagyitó megismertetése s ezzel való bánásmód, később a virágtalan növények megismertetése morphologia alapján ; tavaszkor: a virágos növények általános jellemzése és fölosztása élő példányokon és jó fali táblákon. Botanizálás, hetenként minden szombaton dél-