Evangélikus kerül. lyceum, Selmecbánya, 1879
— 4 katholikusokkal kezdték betölteni, a bécsi udv. kamara (1649. Aug. 3-án) meghagyja a bányavárosi kir. tiszttartóknak, hogy „als Mittel zur Fortpflanzung der katli. Religion“ a megürülendő állomásokra katholikusokat alkalmazzanak „ist auf katli. Exspec- tanten Rücksicht zu nehmen,“ s kik legyenek e tekintetben megbízhatók, azt a jezsuitáktól fogják legjobban megtudhatni. Mindenek előtt a kincstár s vele szorosb viszonyban lévök katbolizáltattak. A városi tanács, belső és külső, az 10—12, ez 24 tagból álló, tisztán evangélikus volt, egészen 1671 febr. 2-áig, midőn Borsicky István, pozsonyi kamarai biztos, 6 kath. tanácsbelit, többnyire kincstári tiszteket, választatott be. illetőleg beerőszakolt, 1673-ban pedig, ellenére a 71-ben tett megállapodásnak, melynél fogva az evang. és kath. bíráknak évenkint váltakozniok kellett volna, a megválasztott ev. bíró (Schneider) helyett Rinko Ferencet (kath.) erősítette meg bírói tisztében s evang. tanácsbeliek helyett „ad efficiendam votorum plurali- tatem“ megint több katholikust helyzett be, úgy hogy a tanácsban csak 1—2 evangélikus maradt, miről az ez ügyre vonatkozó városi jegyzőkönyvek nyilvánosan szólnak. Az alsó (mostani ném. kath.) templom az evangélikusoktól 1669-ben febr. 15-én vétetett el erőszakosan, a többi pedig t. i. szt. Katalin (felső német, mostani kath. tót), szt. Anna, (mely a mostani városház helyén s a réginek közelében állott, s azért „R a t h h a u s Kirchl“-nek, de „wendische Kapelle-nek is neveztetett, mert az evang. tót isteni tisztelettartására szolgált) s a frauen- borgi szt. Mária temploma, valamint az evang. oskola. 1672-ben jul. 18-án; az evang. papok s tanitók a papiakból s oskolából kiparancsoltattak. (Ld az c napi eseményről szóló városi jegyzőkönyvet.) Míg a városi lakosság legnagyobb része s a városi hatóság tisztán evangélikusokból állott, a tanács vezette, mint köztársaságban (e kitétel „in nostra repub- lica“ gyakran fordul elő az oklevelekben s jegyzőkönyvekben) az evang. egyházi és oskolai ügyeket, díjazta, választotta, meg- hítta s igtatta hivatalaikba a lelkészeket, (ilyen volt a városban 4, 3 német, 1 tót, amazok egyike főpap — Hauptfarrherr, a többi diaconus, Hodrusbányán 1, Yihnyén 1,) s tanítókat, és gyakorolt felettük fegyelmet. Egy tanácsbeli rendesen, de néha kettő is „die der lateinischen Sprache meistens kundig“ az oskola felügyeletével volt megbizva, kikhez olykor olykor a főpap is járult, például 1582. Aug. 10-én áll a városi jegyző
