Evangélikus kerül. lyceum, Selmecbánya, 1879
- 33 — elő a tantervben. Vallás s latin nyelv a fő dolog, görögből is csak az ujtestamentom fordítása. Természettan, természet és földrajz s történelem nem is említtetnek. Mi ezekből előadatott az alkalmasint az irálygyakorlatoknál az „ar g u m e n t a“-kn ak képezte tárgyát, melyek vagy diktáltattak, vagy szóval elmondattak, s a tanulók által latinra vagy németre fordítandók, vagy e nyelveken előadandók voltak. Ily dolgozatok készítése miként képező a tanulóra nézve, azok átnézése, javítása ép oly unalmas, fárasztó, lélekölő a tanitóra nézve. Nem csuda, hogy ettől Polli igazgató fázott s a dolgozatok készítésével és javításával nem sokat gondolt; a miért ellene a scholarchák, mint fentebb említve volt, méltán emeltek panaszt. De ilyenek: „exercitia negliguntur“ máskor is és gyakrabban jőnek elő a városi jegyzőkönyvekben a scholarchák jelentéseiben. 4. D. R. és D. C. alkalmasint Dominus Rector és Dominus Conrectort jelent. Az eredeti nem lévén előttünk, nem mondhatjuk, vájjon ily intézkedés — mi nem hihető, már 1652-ben történt-e, miszerint épen e tantárgyak az igazgató és segédje által adassanak elő, vagy később jegyeztetett-e be a leckesorozatba. 5. Minerváié = tandíj fejében helybeliektől egy, idegenektől két forint szedetett, mi évnegyedi részletekben (quatember napokban) volt fizetendő, mikor Selmecen vásár tartatik. Talán innen van vásárkori — előbb két — most csak félnapi szünet, melyet növendékeinknek most is adunk. A tandíj az igazgatót illette, ki abból a collegáknak annyit juttatott, mennyit, mint tanításban s nevelésben segédeinek (synergistae), juttatni jónak látott. Az igazgatónak rendes dija volt egy 1GG1 városi jegyzőkönyvben találtató jegyzék szerint: szabad lakáson kívül heten- kint. 3 frt (conrectoré 2 frt); Gergely és Gál napi recordatio, mely körülbelöl 50 irtot hozott be, fára azon kívül, mit a fiúk hordtak, G frt; minden köztemetéstől 50 dénár, és fekete sör, minden főzettől 1 ’/2 akó. Az alsó osztálybeli collegák ingyen lakást és tartást kaptak. (Ld alább az alumnusokra vonatkozó 7-ik jegyzetet.) 6. B törvény szükségét könnyen belátjuk, ha tokintetbe vesszük, hogy a török portyázó hadak, mióta Buda, Esztergom, Drégely s némely nógrádi várak ozmánok kezébe kerültek, Selmec környékét is gyakran meglátogatták s rettegésbe hozták. A városi jegyzőkönyv szerint 1564-iké. május 7-én Ilia (akkor szt. Gilgen) helységből, Szitna aljáról 15 embert hajtottak el,
