Kir. kath. főgimnázium, Selmecbánya, 1908
7 és a Murányi Vénus iratási ideje1 közé esik, hogy azok iffiabb idők voltak. Inkább hihető tehát, hogy költőnk a Rózsakoszorút később, körülbelül-a 80-as évek második felében Írhatta, amikor is 60—70 éves lehetett s igy méltán hivatkozhatott öregségére, melyet különben máskor is emlit.2 Megjegyezzük, hogy öregségét épen a Rózsakoszorú megírásáról s nem az ajánló levél megírásáról szólva említi. A Gupidót igen is írhatta előbb (még pedig a balogvári kapitányság idejében, 1668-ban.) amit életének akkori körülményei is bizonyítanak. Előbb is kellett írnia, mint a Rózsakoszorút, hisz — épen Gyöngyösy László feltevése szerint — ezt vezeklésül irta amazért.3 A Gupidót mégis későbben adta ki Gyöngyösi a Rózsakoszorúnál, 1695-ben, különben is más müvével is úgy tett (Palinodia.) Mi ösztönözte Gyöngyösit a Rózsakoszorú megírására? Hogyan magyarázható az, hogy előbbi irányával, melyben olyan világinak, sőt olykor frivolnak mutatkozott (Csalárd Cupido), egyszerre szakít s teljesen homlokegyenest ellenkező tárgyat választ? Mik azok az impulzusok, amik a szerelem költőjét ilyen érdekes vallásos munka megírására indították? Csak úgy véletlenüljutott erre a gondolatra? Vagy belső és külső okai voltak rá? Ezt a kérdést is többféleképen magyarázzák. Hogy a legfontosabbat említsük, Dugonics és az ő nyomán életírója, Gyöngyösy László4 szerint Gyöngyösi inkább érdekből írta a Rózsakoszorút, mint áhítatból, belső meggyőződésből. Ez az érdek a következő lett volna. Gyöngyösi Széchy Máriától szolgálataiért5 egy falut kapott 1669-ben. a gömörmegyei Babuluskát, mely 1200 forintért zálogjogon az övé volt s melyért Gyöngyösi csak csekély összeget, 400 tallért fizetett az úrnőnek. Tehát ajándéknak vehető az egész. A falu 1695-ig Gyöngyösié. Tőle ez évben váltotta vissza Koháry István 1200 forinton, mint derecseni jószágához tartozó falut, mert neki királyi adománylevele volt Széchy Mária domíniumaira, köztök Babaluskára is. Már most, mint Dugonics és Gyöngyösy László vélik, Gyöngyösi ezt a falut szerette volna megtartani s azért kedvezett a fő1 A költő a M. V.-t a füleki seregbiróság utolsó éveiben, 1660—63. irta. 2 így különösen akkor, midőn «tántorgó öregségével» az alispánság ellen szabadkozik (90-es évek). 8 S mégis mindkettőnek iratási idejét azonosnak (1870) mondja. 4 Gy. lstv. élete és munkái. 28. Itt hivatkozik a szerző Dugonicsra is. 5 Nem, mint előbb hitték, a Murányi Vénusért.
