Kir. kath. főgimnázium, Selmecbánya, 1908
72 nak, szintén csak a stílusnak ez a cikonyás, terjengős, körülíró volta nyilvánul. Ilyen a Rózsakoszorú címe is, mint láttuk. Magának a Rózsakoszúnak stílusában szintén észlelhető a barokkszellemnek ez a hatása. Ez a stilus nem egyszerű, nem természetes, hanem keresett, csinált, körülíró és terjengős, egyszóval: barokk. Az olyanok például, mint: klárisokat megdúló orcájának ékessége, tiszta melléből jövő szent tejének nádméze, — ilyen egyszerű kifejezéseket pótolnak: klárisnál ékesebb arc, tiszta mellének édes teje. Az ilyen keresett, nem természetes képek, mint: ajaka ékes szólásra indul, ajaka szép klárist nemzett, teljesen a barokkszellem szokásos és érdekes stílusa. Mielőtt befejeznek értekezésünket, még egy dolgot kell megemlítenünk. A Rózsakoszorú utolsó, harmadik külön kiadása (nem említve a Dugonicsét) 1780-ben Nagyszombatban történt. Ez a három kiadás bizonyítja, hogy a munka közkézen forgott. Azóta a munka teljesen feledésbe merült s meglévő példányait, mint a múltba tartozó klenódiumokat őrzik könyvtáraink. Pedig Gyöngyösi műveinek, köztök a Rózsakoszorúnak is, nemcsak irodalomtörténeti beesők van. nemcsak a múlté azok, hanem a jelené is. Olvasásuk nemcsak irodalmunk, nemcsak egyik jelesebb költőnk összes művei ismeretének szemponijából fontos és szükséges, hanem olvashatók azok önnönmagokért is s az ízlés fejlesztéséért. Épen azért üdvös dolog volna a Rózsakoszorúnak újabb kiadása is, mégpedig több szempontból. Mondjuk, első szempont az irodalomtörténeti, mert bizony hozzá nem férhetősége miatt az irodalommal foglalkozók nem ismerik Gyöngyösinek ezen egyetlen, érdekes s jellemző vallási munkáját. A második szempont, hogy nemcsak a szakférfiak, hanem a régi magyar irodalom iránt érdeklődő művelt közönség is egy egész új oldaláról ismerhetné meg a még ma is közismert Gyöngyösit, a szerelem máig hires-neves poétáját. Megismerhetnék, hogyan fogta fel Gyöngyösi (kivált, ha tekintjük, hogy áttért katholikus) a maga korában, a XVII. sz. barokkszellemű korában a vallásosságot ? De harmadsorban érdekes volna a Rózsakoszorú kiadása nemcsak az irodalomtörténet, nemcsak Gyöngyösi, nemcsak a kor szempontjából, hanem a katholikus vallási költészet is egy érdekes s a maga nemében egyedül álló (a szent olvasó versben !) munkával gyarapodnék.
