Kir. kath. főgimnázium, Selmecbánya, 1908

iß ugyanaz a vezeklő, bűnbánó hang, töredelmes áhitat észlelhető. Ez a bűnbánat úgyszólván az akkori vallásos költészetnek fő­jellemvonása volt. Gyöngyösi részben csak a kor eme szokását követte, csak Balassit és a többieket utánozta, mert vallásos költeményt a bűnbánat gondolata nélkül el sem tudott képzelni. Hogy nála épen ennek a vezeklésnck. bűnbánatnak való alapja is volt, tény, de más okok is indították őt, mint láttuk, arra, hogy a Rózsakoszorút megírja. El sem fogadhatjuk a Rózsa­koszorút vezeklésnek előbbi költői irányának érzéki voltáért vagy a Cupidóért, hisz Kemény Jánost és az Aethiopicát még csak ezután (1793. 1700.) írja, sőt Cupidót is későbben, 1695- ben adja ki, tehát visszatér ismét előbbi költői irányához s a Gupidó kiadásával azt a látszatott kelti, hogy nem bánta meg előbbi «kacérságait». Csak annyit engedhetünk meg, hogy a költő többek közt azt is be akarta bizonyítani, hogy erkölcsi felfogása alapjában komoly, vallásos. S bizonyára költeményei révén elterjedt téves híreket is hallott költői irányáról, tehát jónak látta, hogy családapa s másodszori házasember létére1 erkölcsi jellemének komolyságáról tanúságot tegyen. De még egyszer hangsúlyozzuk, hogy másféle, különösen anyagi érdek távol állott a költőtől. Erre nézve befejezésül csak még egy dologra utalunk. Gyöngyösi költészete tanúsága szerint rendkívül fogékony lélek, mint igazi lírikus. Amit meg­szeret, átérez. arról könnyen, frissen és közvetlenül énekel. Epen ezért az ő világi és vallásos lírája egész szépen simul egymáshoz. Balassi forró szerelmi lírája és mély áhitatú vallá­sos költeményei közölt nincs ellentét, Urai egyénisége magya­rázza azokat. így van ez Gyöngyösinél is. Amit átérez, átért, arról könnyen és üdén tud dalolni, nem kell tehát kényszert, haszonlesést feltételezni róla, mikor költészetének rugóit keressük. III III Gyöngyösi és Koháry. Gyöngyösi vallásváltoztatása. A Rózsakoszorúval kapcsolatban tán nem fölösleges szólni id. Koháry István grófról sem, akinek Gyöngyösi a Rózsa­koszorút ajánlotta, aki a művet ki is adta s akivel — mint láttuk — a munka keletkezése is összefügg. 1 Második neje Görgey Judit, akit 1674. előtt vett nőül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom