Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1896
11 Vl. osztály. Főnök: Vojtás Mátyás. Vallástan, heti 2 óra. A kér. kath. Vallástan. Hittan II. r. kül része. Vincze Ambró. Isten léte, lényege, tökélyei, egysége és három személyisége. — A teremtés, megváltás és megszentelés tana. — A szentségek — A bevégzés műve. — Hencz E. Magyar nyelv, heti 15 óra. Coriolanus (tragoedia), Sha- kespearetól Fenn az ernyő, nincsen kas (comoedia), Szigligetitől. A szomorú és víg színmüvek elmélete. Alkalmi beszédek olvasása és elemezése; jelesen: EöLvös József b beszéde Szalay László felett. Gyulai Pál beszéde Eötvös József b. mint állami férfiú felelt. Cajus Canuleius beszéde. Ipolyi Arnold beszéde a magyar orvosok és természettudományi társulat gyűléséhez, Egerben 1858. Deák Ferencz jelleme, Csengeri Antaltól. Eötvös .1. b. beszéde Kisfaludy S. tiszteletére rendezett dalünnepen 1843. Nagy Lajos jellemezése Szobi Lászlótól. — A Rhetori- kából: a görögök, rómaiak és magyarok történetírása A meggyőzés, megindítás és buzdítás A műbeszéd szerkezete és fajai. Az ékes-szólás története. Az értekezés Havonkint egy Írásbeli dolgozat. — K. k Névv Rhelorikája — Szári:)rísz Ferencz. Latin nyelv, heti 6 óra C. Sali. Crispi de bello Jugurthino cap. 1 - 60. P. Verg. M. Aeneis-éből az I., II. és VI. ének egészen; a többi tartalmilag. Cicero-ból: De imperio Gn. Pompei oratio ad Quirites szemelvényekben. Alaktan, mondattan és metrika ismétlése. Államrégiségek: senatus, comitia, magistratus, jurisdictio. Vallásrégiségek. Magánrégiségek. Vergilius, Sallustius és Cicero életrajza és müveik méltatása. Kéthetenkint 1 iskolai Írásbeli gyakorlat az olvasmányok köréből. — K k. Pirchala: P. Verg. Maronis Aeneidos libri XII. Bartal-Malmosi: C. Sallustii Crispi liber de coniuratione Catilinae et de bello Jugurthino. M. Tullii Ciceronis orationes selectae XIII. Oratio pro lege Manilia v. de imp. Gn. Comp. habita’ad Quirites — Vojtás Mátyás. Görög nyelv, heti 5 óra. Nyelvtan: Az V. oszt. tananyag rövid átismétlése után a — pt végű igék két osztálya. Az — w igék, melyek némely alakokban a — px igéket követik. Az első főigeragozás rendhagyó igéi. — Mondattanból: a praepositiók. Az ige nemei: Actio és tempus. A módok használata a fő- és 2
