Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1895

50

alatt Selmeczbányán mint Őrség elhelyezve volt, hogy a várost az ellenség támadása- és zaklatásaitól megkímélje, leginkább Jánoky javaslatára a városból kivonult és Vöröskutnál táborba szállt. (Lit. An. 1683.)

E történeti eseményről beszél Vichter von Gruib,* fő- kamaragróf 1684. jun. 5. kelt jelentése is. E jelentésében a főkam aragróf Tökölinek Selmeczbányán tett foglalásairól fölemlíti: »Tököli uralkodásának kezdetén Jánoky, az ő praefec- tusa azon igyekezett, hogy a császári őrség Selmeczbányáról kivonuljon, azt adván okul, csak úgy lesz majd lehetséges a bányavárosokat a török pusztításától megóvni. E szándéka valósult is; de, midőn a selmeczbányai parancsnok, Daun gróf az alatta levő századdal kivonult, kihez néhány menekülő kincstári tiszt csatlakozott: mindjárt kitűnt, az eljárásnak rósz következése. Este vonultak ki, és megállották a Vöröskút mellett, hogy onnan, másnap Szent-Keresztre indulván, Schultz hadtestéhez csatlakozzanak. De Nagy Adám, a szitnyahegyi vár kapitánya éji időben őket meglepvén, utjokban feltartóztatta s heves csatában megverte. E csatában Daun gróf elesett; egy Katunszky nevű jezsuitát elfogtak és lefejeztek; a császári katonaság nagyobb nészét pedig fogva vitték Szitnya hegyére, és ott lefejezvén, testűket a kőszirtekről lehányták.**»

Bél Mátyás az elesettek számát, a csatatéren maradt vezérrel együtt, harminczra teszi, a csatavesztésért pedig Daunt késedelmezése miatt okozza; mert, hogy ha a Bars-Szentkereszt felől legszorosabb gyalogútakon előre nyomuló ellenséget jókor megelőzi és katonához illő bátorsággal útjában visszatartja: férfias, komoly föllépésével a város átadására nézve kedvező föltételek alatt békét köthetett volna. (B. M. IV. §. 21. pag. 596—97.)

Ugyanerről a szomorú eseményről ír a Literae Annuae 1.683. évi Codex is, avval a módosítással, hogy Nagy Ádámot nem a szitnyahegyi vár parancsnokának, hanem 2 száz korpo- naiból álló csapat vezetőjének nevezi; Daun gróf százados pedig nem este-, hanem délelőtt vonult ki és Vöröskútnál, a

* Bél Mátyás szerént: »Andreas Vichter, Baro de Grub Consil. Aulicus.« Notitia Hungáriáé Novae. (B. M. IV. §. 33. pag. 616.

** A selmeczbányai bányaigazgatóság irattárából