Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1895
21 II. A tanintézet a jézustársaságiak alatt. Midőn a do- monkos-rendüek elköltöztek, a középiskolai tanítás majd a világiakra ment át; majd vagy hetvenegy év lefolyása alatt szünetelt; végre pedig 1649. évben, tehát a val-lásujítási mozgalmak, és az ezekből eredő társadalmi nagy zűrzavarok közepeit, midőn a selmeczbányai katholikusoknak már sem templomaik, sem iskoláik nem voltak, a jézustársaságiak kezébe került. Ily körülmények között a jézustársaságbeliek igen nagy munkát vállaltak magokra. S ennél fogva, ha minden kezdet nehéz: akkor eme vállalatuk méltóképen a legnehezebb volt. Mindamellett ők e feladatnak nagy emberisméretök, alapos tudományuk, szakavatott ügyességök, és egészen a vértanuságig szívós kitartásuknál fogva teljesen megfeleltek; mert a templomaikat visszafoglalják, az iskolákat visszanyerték, s mind azt, mi elveszett volt (mint arról lejebb hallani fogunk) megtalálták és visszaszerezték. E tekintetben a jézustársaságiak három rendű hivatásuknál fogva magas helyet foglalnak el más tanító-rendüek között; mert, mit az iskolában, elméletileg mint tanárok hirdettek, arra a társadalmi életben, gyakorlatilag különféle egyesületeket szervezve, mint lelkipásztorok építettek, úgy, hogy az elmélet a gyakorlattal, és viszont a gyakorlat az elmélettel a legjobb összhangzásban voltak; ha pedig valaki emberi gyarlóságánál fogva tévedett, hibázott, azt mint hittérítők ismét az igazság útjára vezették. Ez eljárásukat és minden fáradozásukat mindig a legjobb siker koronázta. Erre nézve a jézustársaságiakkal a tanítórendek közül csak a bencze- és a domonkos-rendüek, mint a nemzetnek egykori térítői egyenlő magasságú színvonalon állanak. Sikereik minden téren tagadhatatlanok. Ellenségük csak az, ki nem barátja az igazságnak. Tanításuknak főczélja volt az akkori bevett szokás szerént, a hittani oktatáson kívül, a klassikus nyelvek, a görög és latin irodalom remek müveit érteni s azok nyelvén (nevezetesen: klassikus latin nyelven) helyesen írni és beszélni. Ennek elérése végett használták az úgynevezett »Trivium« tanítási rendszert.* ** Kölcsey Ferencz. »A magyar nyelv ügyében« pozsonyi országgyűlésen 1833. mondott beszédéből.
