Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1888
9 része látható szakadozott tekervénv alakjában láthatárunk fölött, míg a többi része láthatárunk alatt foglal helyet. A Tejut, melyet a működő ősanyag hátrahagyott hullámainak tekinthetünk, a jelen esetben reánk nézve igen becses tünemény, mivel csillagainak illetőleg csillaghalmazainak koraiakban való elhelyezkedése a mellett bizonyit, hogy ezek az ősanyag egyenlitője tájáról levált gyűrűkből vagy lepergett tömegéből származtak és kerültek oda;' tehát a Tejut köralakja és fekvése a világtérben az ősanyag gömbalakját és fekvésének irányát is igazolja. Ha mi — t. i. Földünk — a Tejut határain kívül esnénk; akkor a Tejutat egész köralakjában szemlélhetnénk, valamint láthatnánk valószínűleg azon csillagokat és napokat is, a melyek az ősanyagnak mintegy utolsó maradványait képezik; sőt talán az ősanyag helyét és ezzel együtt a világűr középpontját is képesek volnánk meghatározni. Hogy mily nagy ezen kör, avagy a Tejut átmérője hány mérföldet tehet ki, azt bajos lenne még csak megközelítőleg is — akár számadatokkal akár hasonlatban — meghatározni; hiszen egy-egy csillagának egymástól való távolsága már trillió és trillió mérföldet tesz ki, mily csekély távolság ez a Tejut átmérőjéhez képest? De mit szólunk ahhoz, midőn azt merjük állítani, hogy a Tejut 4—5000 fényévnyi távolságra van tőlünk, azaz a fénysugár, mely másod perczenként 42000 mérföldnyi utat teszen meg, a Tejutról 4—5000 év alatt érkezhetett le Földünkre ! Mi ehhez képest a legközelebbi ködfolt távolsága, a melyet 41/2 millió fényévre tesznek! Az ősanyag concentratiójára emlékeztetnek a Tejuton kívül még a világtérben levő azon csillaghalmazok is, a melyek váltakozó számú és sűrűségű csillagokból állanak. Ezek között vannak olyanok, melyek tömegükben egy csigavonal alakúkig összecsavarodott tüzes felhő-gomolyhoz hasonlítanak. Ilyen csodálatra méltó csillaghalmaz — vagy jobban mondva csillagköd — a Vadász-Ebek nevű csillagzatban a Nagy-Medve vagy Gönczöl Szekér Eta csillaga közelében is látható. Sajátságos egy tüneményt tüntet fel előttünk egy ily csillaghalmaz képe, mely egy alakulóban levő égitestet esetleg egy naprendszert tár elénk oly fokozatos fejlődési stádiumokban, a minőkön minden csillag átment. Ezekre vonatkozólag már Sir William Hörschel is oda nyilatkozott: hogy ezen csillaghalmazok azon
