Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1887
28 való szabadulást, hibát követnek el. Ennek oka egyedül abban rejlik, hogy ifjú korukban nem szokták meg az önállóságot. Mellette állott a szülő vagy megbízottja gyermek korától kezdve a férfi korig, hogy megmentse őt a ballépésektől. És azt annyira buzgón cselekedték, hogy a nem ballépéseket is csak azok tudtával, beleegyeztével vagy a mi legroszabb, segítségével tehette. Pedig a ki vízbe nem megy igaz, hogy nem teszi ki magát a belefulás veszedelmének, de nem is fog megtanulni úszni, bármennyire elsajátítsa is a „tempókat“ a szárazon. Az önállóságot mint a jellemnek elengedhetetlen kellékét szintén évek hosszú során át kell nevelni és pedig más módon a kedélyt és más módon az értelmet illetőleg. Mert inig a gyermek kedély és szív tekintetében önállóságra vágyik addig az értelmi gyámság annyira megkönnyíti munkáját a tanulásban, hogy azt lerázni csak akkor kívánkozik, mitr késő' refom értelmét szabadlábra ereszteni. E szerint a gyermeket kezdetben az érzelmek és az ezek által felkeltett akarás mezején korlátozni kell, mert a korai önállóság a mellett, hogy rakonczátlansággá fajul, még bűnökre is vezet. De vigyázzunk nehogy eme korlátozásban túl menjünk a határon, mert a tettekért való felelősség tudata csak úgy ébredhet fel és nő a kellő irányban, ha a ballépések meggyőzik őt a bekövetkezhető bajokról s midőn már felelős a gyermek az érzelmek sugalta tettekért, hamar felébredhet benne az a tudat is, hogy a felelősség inkább a gyámkodókat illetheti, mint sem öt magát. Ezenkívül a lelki tulajdonságok szoros rokonsági kapcsa mellett előállhat az a baj is, hogy elnyomva a gyermek kedélyi önállóságát, hiába fogunk iparkodni az értelmi önállóság fejlesztése körül. Az értelmi önállóság fejlesztése kiváló munkája azon kornak, melyben a fm a középiskola felsőbb osztályait szokta látogatni. Mig az alsóbb osztályokba jár, megengedhető, hogy a tehetségesebb mellett is legyen valaki, ki őt az előforduló nehézségeknél segítse és útba igazítsa, csakhogy emez útba igazítás és segítés sohase legyen a lustaság és clhamarkodás gyámolója, miként ez a legtöbb esetben történni szokott. A felsőbb osztályokba járónál azonban az ilyen correpetitor nem csak felesleges, hanem veszedelmes is. Felesleges, ha bir a fiú elég képességgel és szolgalommal munkája teljesítésére, s ezt