Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1887

14 választásáról szólni felesleges, mert az emancipatio még csak elmélet, sem azt, hogy az emancipatio nélkül nem lehetne a nő­nem számára már ma is elég utat kijelelni, melyen kellő előké- szültség mellett egész a kitűnőség rangjáig emelkedhetik, de mert állásomnál fogva a neveléstannak kiválólag csak azon ágával foglalatoskodom, mely a férfi nevelését tárgyalja, s a hely hol fejtegetéseim közöltetnek meg érthetőbbé teszi eljárásomat. A férfi pályaválasztása tehát a születés napján kezdődik s tart a végleges eldöntésig éveken keresztül. Hogy ezen kissé nem egészen természetesnek látszó mondást az igazság erejé­vel ruházzam fel, szükségesnek látom a pályaválasztás miként­jének tárgyalása előtt kijelelni ama szempotokat és irányesz­méket melyek vezérelni fognak. Elvitázhatatlan tény, hogy a férfi akár államférfin, had­vezér akár kézi munkás és földmivelő akar lenni, azonkívül, hogy teste szerint ember még mindenek felett olyan emberré kell neki válnia, ki a vallás-erkölcsiség követelményeinek meg­felel, ime megvan a pályaválasztás első két teendője t. i. a testi nevelés és a vallás-erkölcsi eszmék beoltása s ápolása. Csak ezek után s később ezek mellett lehet a pályaválasztás egyéb követelményeiről és módozatairól gondolkodni s eme gondol­kodás eredményeihez képest cselekedni. A test nevelését illetőleg nem akarom ismételni azokat, miket egész könyvtárak tárgyalnak és a miket utón útfélen hangoztatnak, itt csupán azon kapocsra fogok hivatkozni, mely a testi és a vallás-erkölcsi nevelés között létezik. Eme kapocs pedig nem egyéb mint a közös czél; mert a testi nevelés ép és erős embert akar nevelni, az erőt és épséget azonban csak az erkölcsös élet biztosíthatja s viszont az erkölcsi nevelés czéljául kitűzött ember csak akkor állhat megbiztosan az er­kölcs rögös és sokhelyütt sikamlós talaján, ha a lélek munká­ját az ép és erős test támogatja. Ez az érdekközösség legyen irány tűje a szülőnek és ne­velőnek már akkor is midőn a lélek még csak csirájában mu­tatkozik s midőn alig marad egyéb tenni valója, mint ápolni a gyermek testét, mely hivatva van arra, hogy hüvelye legyen a lassan-lassan ébredező léleknek. Mennyi örömöt okoz a lélek ébredésének minden apró­lékos nyilvánulása, azt érzik a szülök, de elmondani még ezek sem tudnák. Mennyi aggodalom és bánat támad, valahányszor

Next

/
Oldalképek
Tartalom