Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1887
11 hogyan kellett volna. A környezetet kárhoztatva azonban el kell ismernem a környezet jogát arra nézve, hogy beleszólhasson a pályaválasztásba. így a pályaválasztásjogát a pálya- választó ifjúnak csak korlátolva Ítélem oda s mig az erkölcsi korlátokat ledönthetetleneknek mondtam, addig a családi és egyéb anyagi korlátokat olyanoknak akarom feltüntetni melyeknél a mikor és hogyan kérdése dönti el az illetékességet. Amerikában a pályaválasztás idejének kérdését a lehető leggyakorlatiasabban oldották meg, midőn a pályaválasztást nem kötötték korhoz, hanem csupán azon feltételhez, hogy az ifjú akkor választ magának pályát, midőn anyagilag függetlenül teheti; más szóval a gyermeket korán beledobják az élet mozgalmai közé; az kénytelen munkájával keresni meg kenyerét s ha teheti vergődjék ki önerejéből a közönséges munkások soraiból. És az észak-amerikai egyesült államok története igazán nagyszerű példáit tudja felmutatni azoknak a férfiaknak, kik önerejükből váltak tudósokká, államférfiakká s hadvezérekké. Meg kell vallani, hogy bár van az éremnek más oldala is, és a bűnök statistikája mondjuk épen nem kedvezőbb az európainál, a pályaválasztás eme természetes módja nem csak a szabad akarat eszméjével egyeztethető össze, hanem a gyakorlati kivitelben sem mutatkozik hátrányosnak. De ezt nem az a körülmény teszi, hogy a pályaválasztás ideje van ilyen formán az anyagi függetlenségtől feltételezve, hanem a mii,-ént s az hogy mily körülmények között él az amerikai. Erről azonban majd akkor fogom elmondani nézeteimet, ha a mi pályaválasztásunk mikéntjéről szólok. Bármily mesterek is az amerikaiak a találmányok terén, a szóban forgó mód és idő megválasztás nem az ő találmányuk, mert alig sokkal régebben, mint egy század előtt Európában is csak ilyen formán ment, csakhogy inig Amerikában nem lévén születési katonai és hivatali aristokratia, ez az egész népre egyformán áll; addig Európában a nevezett aristokratiákból származó ifjúnak alig volt szüksége a pályaválasztásra, mert származása már a legtöbb esetben kijelelte az utat melyen haladni fog. így az óvilágban, csupán a szellemi és kézi munkásnak kellett megküzdeni a pályaválasztás és kezdés nehézségeivel. Sőt ha a czéh rendszert tekintetbe vesszük, úgy a tudósok művészek és papokon kívül csak ritka egyeseket látunk, kik elhagyva apáik foglalkozását azon tűnődnének, hogy minő téren érhetik el a
