Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1886

28

segélyével tudjuk meg, liogy ha valakinek a szivét átszúrták, a megelőző, a szívszúrás, oka a halálnak, mert ezt nem lehet kizárni a nélkül, hogy magát a jelenséget, a bekövetkezett halált is ki ne zárjuk. A második szabály tehát így hangzik :

Ha a megvizsgálandó jelenség előfordultának, meg elő nem fordultának valamely esete, egynek kivételével, minden körülményben megegyezik, ez az egy csak az előbbiben fordulván elő: az a körülmény, a melyben egyedül különbözik a két eset, a jelenség okozata vagy oka, vagy az ok nélkülözhetetlen része.

A harmadik módszer a fenti kettőnek combinatiója, szabálya a következő:

Ha a jelenség előfordultának két vagy több esete csak egyetlen körülményben egyezik meg; mig elő nem fordultának két vagy több esete semmi egyébben sem egyezik meg, csak c körülmény hiányzásában; az a körülmény, a melyben a két eset sor egyedül különbözik, a jelenség okozata vagy oka, vagy okának nélkülözhetetlen része.

Ha egy adott jelenségnek okát tudakoljuk s mindazon részeket levonjuk, melyeket ismert okoknak lehet tulajdonítani a maradék azoknak a megelőzőknek lesz a hatása, melyek előbb nem vétettek figyelembe, vagy a melyeknek hatása még ismeretlen mennyiség vala. A természettudományok története azt tanúsítja, hogy ez a módszer, melyet maradékok módszerének is neveznek, a természet tüneményeinek kutatásában, már többször nem remélt eredményekre vezetett; a maradékok módszerének szabálya:

Vond le valamely jelenségnek azt a részét, a melyről, előbbi inductiók nyomán tudod, hogy bizonyos megelőzők okozata s a jelenség maradéka a többi megelőző okozata.

Vannak azonban esetek, a midőn az egyes okokat nem lehet kirekeszteni, midőn az okokat a szereplésből ki nem zárhaljuk, de önmagokban sem vizsgálhatjuk. így vagyunk pl. a meleggel. Két tényező van itt a melyet ki nem zárhatunk. Először is, a testet nem lehet összes melegétől megfosztani, a meleg kell hogy valamely testből áradjon. Miután tehát a meleget és testet nem tudjuk egymástól elkülöníteni, nem alkalmazhatjuk az előbbi módszereket. Segít ezen az ötödik módszer, a mely azon, a mit nem tudunk kirekeszteni, valami módosítást idéz elő. Fokozzuk pl. a meleget s azt tapasztatjuk, hogy a test kiterjed, azaz rá jövünk a melegnek azon tulajdonságára, hogy a részees-